Vers idézettel

Megöl a csend, ez a fehér lepel"
Szótlanság mégis érthető vallomás.
Értem én s beleremeg a kebel,
Hiszen ez a valóság s nem álmodás.
Álmomban vitázok, rólad bölcsekkel.
"Karollak, vonlak s mégsem érlek el:"
Mégis a szó elhagy mikor illatod
Érzem, zihálva élem  a valót.
 És"Megállt az élet, nincsen több sora"
 Éjbe vész csókja, könnye, mámora,
Távolodó álmot  egy lepel fedi,
Estig a hajnalfény rejtegeti.
 
S nappal ha rá gondolok átélem
Újra. s újra az éjszaka mámorát.
 

Idézet:Ady Endre

21.09. 23, főold. küldve