Talán

"Lehetnék a költészet ékessége,
formába öntve az indulatokat."
Közölném véled hün' a mondatokat,
lehetne, talán napod édessége
amikor olvasnád, a nyomatokat,'
milyen is a szó szerinti közlemény.
Indíthatnék őszinte rovatokat,
irodalmi szeretett s igényesség.
 
S "zuhanok bátran, holnap földet érek,
szennyek alján az igazság hömpölyög."
Belátom, hogy fáj, minden amit érzek,
szavak áradata, sajgó merénylet.
Biztos, hogy másképp hat majd az elsodró,
s értéktelen lesz e a cserebere?
Mert, "rejtelmes úton kósza esélyek,"
Milyen kárt okoznak egyes személyek.
 
" A szív panasza lassan elcsendesül"
Látom a könyvet s a lapokat nézve.
Szemem a gondolatoddal szembesül,
Lettél, bíz a költészet ékessége.
 
Ambrus József: Szavak pásztora
Írta: MariaHS.
 /megoszt, a Fb. oldalán/