Maria_HS blogja
VersGondolat
"Új vizeken járok"
Belátom bár titkolom mégis,
tart még az érzés s félek olykor.
Ha véled álmodom,ép' kéjben,
éjjel oly' az mint egy szintézis.
Látlak nappal, és teliholdkor,
S bele is pusztulok a tényben.
Látom, mennyire más az éden,
Mégis álmokat szövök bátran.
Rólad, mint Rím a meséiben,
szó tömör, arannyal átszőve.
"Nem kellenek a megálmodott"
éjszakák,"vágyak vizén járok,"
Véled: "Új kínok, titkok, vágyak "
"kellenek a megálmodott álmok,"
Belátom bár titkolom mégis.
Idézet: Ady Endre
Írta: MariaHS
Gondolatok..
"Új vizeken járok"
látod, mennyire más
most, az éden kéjben
álmodok, s szövök bár
aranyszállal, bátran
mint Rím a mesében.
Rólad, szép az emlék,
szavak tömörítve.
Lehetnél a Király,
bár lenne még viszály.
Belátom,szárnyalni
imádok és szövök
meséket, színeset.
"Új vizeken járok".
Idézet: Ady Endre
Talán
"szivárvány faggatja jelen hiányod"
Szavakba önteném már a miértjét.
Elballagtak régen a vén diákok,
Ősszel tali,'ne kérdezd a mikéntjét.
A"Naphoz kötözve szívem kiabál"
Jégeső hulljon, most a víg derűből.
Látom vetettél, régen most más kaszál,
Semmit nem ért a Te leírt betűdből.
A"szemed sem akarja látni magát"
Fázol s fázom, pedig van rajtunk kabát.
Tud, "hiányod hatalma gyönyörködtet"
Mert a horizonton, tartósan köd lett.
A"magány örvényeibe öltözöm
menetelek egyszerre két irányba".
Ambrus József:Hiányod peremén
Írta: Maria HS.
Talán
"Lehetnék a költészet ékessége,
formába öntve az indulatokat."
Közölném véled hün' a mondatokat,
lehetne, talán napod édessége
amikor olvasnád, a nyomatokat,'
milyen is a szó szerinti közlemény.
Indíthatnék őszinte rovatokat,
irodalmi szeretett s igényesség.
S "zuhanok bátran, holnap földet érek,
szennyek alján az igazság hömpölyög."
Belátom, hogy fáj, minden amit érzek,
szavak áradata, sajgó merénylet.
Biztos, hogy másképp hat majd az elsodró,
s értéktelen lesz e a cserebere?
Mert, "rejtelmes úton kósza esélyek,"
Milyen kárt okoznak egyes személyek.
" A szív panasza lassan elcsendesül"
Látom a könyvet s a lapokat nézve.
Szemem a gondolatoddal szembesül,
Lettél, bíz a költészet ékessége.
Ambrus József: Szavak pásztora
Írta: MariaHS.
/megoszt, a Fb. oldalán/
Vers
"Az ó betűkre friss könnyűket ejtek,"
Miért, lett a sorsuk mostoha álszentek.
Hallgatnak, némán kaptak a forintra,
Bőséget hozott,telik most már pázsitra.
"Igy lassan vérzem el a tűnt igéken"
Hisz az ember: te is lád, olyan hiszékeny.
Verseit váltotta, nemrég aranyra,
Rá sem nézek többé a boldogtalanra.
Lád, "Csak vágyam kóborolhat szerteszét,"
Soha nem lesz ebből tevéled párbeszéd.
Jómagamnak itt könyvek gyöngyszemei.
Bár "A kopott könyvek ócska födelét"
Örömmel nyitom, mégis nagyon fájlalom,
Hiányát a versnek,s mondandójának.
József Attila:A betűk sivatagában
Írta: MariaHS