Maria_HS blogja

Betegelméktől
"csak egy gondolat mely kiszabadít,"
magam fogságában, tánccal vigadok.
Az elme rabja voltam, hogy taszít,
a gondolat, betegelméről írok.
 
"csak egy gondolat mely kiszabadít"
Bízva benne, hogy rege a valóság.
A barátság végleg megszabadít,
hiszen az érzelmek bizony csalókák.
 
"csak egy gondolat mely kiszabadít,"
násza lesz ma a démon arájának.
Forr a vér, Lucifer kötélt hajít,
Némán tapsolok majd a fura párnak.
 
Végre vallhatok néhány igaz szóval,
Betegelmék rabja voltam,idáig.

Idézet: Ambrus József
Írta: Maria HS.

Késői vallomás

"Ha vissza tudnék menni e tavaszba"
Talán nem zavarna engem az előny.
S nem kapaszkodnék többé a panaszba,
Csókolnálak vággyal állva az esőn.


"És mondani: "Üdvözlégy, ifjú angyal",
S hímeznék neked, szavakkal s arannyal.
Büszkén vállalva véled, sorsom s sorsod
Csak is melletted tennék minden voksot.

Míg én csillagra vártam a homályban?
Ki döntött a nászról, némán kegyetlen.
Várva, és mindent látva a fonálban
Szőttelek, érzem  sorsom a kezedben.

Mondanám állj, hadd nézek a szemedbe
Győztél,   vér nélkül e szép  küzdelembe.
Idézet: Juhász Gyula Késő vallomás
Írta: Maria HS.

Babonás e
ha " felforr a lélek, s újra dermed"
ünnepi díszben látom és hallgatom,
ahogyan fény öleli testedet.
Gondolatom engedjem e szabadon.
 
"Babonás jelekre hangolódtam",
Ó írást kutatom mi a jelenség.
A fényt látva hanggal zúgolódom,
Zavart nagyon, lehet a fesztelenség.
 
"Zord koponyámból méreg közeleg",
Ostobán állok, vajon ki is lehetsz
Tán " öröm mirtuszága ölelget".
 
"A valóság megszökött belőlem.
csak babona maradt legbelül, táncol."
ha " felforr a lélek, s újra dermed".
Idézet: Ambrus József: Babonás jelek
Írta: Maria HS

Félve

Keresem a szemed fényét, mert ismerem,
S érzem a tekintet amit látok idegen.
Hallom a szót, de meg nem értem istenem,
Haragod értem ez már az égi intelem.

Írta: MariaHS

210716

Kérdésem ha lehetne
Sokszor kérdezném, szereted e még?
S jut eszedbe gondolat mély és merész.
Tudod e a választ, mint egykor rég,'
A szót, ami csakis nálam jó s becéz.
 
Meghallgatnám a gondolatodat,
Remélve a válasz kedvemre lészen.
Hisz a válasz maga lesz az éden,
Amit a sors nagyon csínján' adogat.
 
Kérdezném én,és bánnám is talán
Miért vagyok kíváncsi az érzésre.
Csókot adnál, s vágynál ismétlésre.
 
Harapnál almában, tudva a bajt,
Festenél szivárványt, az égre télbe.
Tavaszod lenék,emel' vagy hullajt.
210714