Játék

Itt maradt egy fénykép, régen történt, ma már csak emlék.
Vártam rád, az érkezésed váratott és a percek.
Rohantak, kárörömmel, cinkosan tova sietek,
 már tudtam, hogy a múló idő mindent széjjel tipor.
Kérleltem, hogy szánjon meg legalább még néhány percre.
nevetve kettőt ütött, s toronyóra lánca táncot
lejtve, zakatolt, tik-tak,feled el ezt a románcot.
Mondta, s én neved suttogva kapaszkodtam a láncba.
Tudtam, hogy a remény is szakadt e bús éjszakában.
Rég volt, s mégis a régi percek átölelnek fájón,
ha lehunyom szemem látom a nekem szánt mosolyod.
S felidézem a bús éjszakát amikor vártam rád.