Játék

Feketén- fehéren
Sajnos a léted olykor lemerűlt
Hiába használtam éjjel hegedűt.
S Látod a pillangó szállt az ágra
feketét festettek a szivárványra.

Mikor láttam, álltam mint a szikla,
S sopánkodtam is valakiért sírva.
Akkor bizony az eső megeredt,
Az érzés tépte a verőereket.

Olykor a valóság még mást állít,
Ezért nem osztanak majd katedrálist.
Látod az elemem is lemerűlt,
Űzni kéne az égről a keselyűt.

Már "S ki viszi át fogában tartva

holnap " a Szerelmet a túlsó partra!"

Idézett: Nagy László Ki viszi át a Szerelmet c