Illatok

Keverednek a otthon udvarán,
Talán elemezni kéne vegyileg.
Lehet olykor egy gonosz karaván,
Járhat a lépcsőházban érzelmileg.
 
Bizonyára, rossz emlék kíséri,
Fényesség régen hiány a szemében.
Néha még a szó is el- el éri,
Értelmét régen nem leli a mélyben.
 
Foghagyma illatát ha konyhában,
Érzed, pecsenyére gondolsz merészen.
S ámulsz, hogy a szobában is érzed,
Képzeld el ez trend a nappaliban.
 
S látod nem sajnálja az illatát,
A lakótárs szórja málén fejedre.