Gondolatok

Hidd el a közelséged megőrjít,
Tiszta az érzés, nem látlak, de hallak.
Ölelek s vágy kísér szinte bőszít,
Miért nem tudok bánni e viharral.
Érted, talán elhagynám az Édent,
S vállalnám a földi poklot is véled.
Luciferrel alkut kötnék itt fent,
Mégis megemelném nálad a tétet.
 
Mert árra van a karomnak, számnak,
Igaz az álmaimban várlak, mégis!