Gondolatok egy képhez..

"A régi bánat csendbe forrni kezd, mint régi bor",én
vártam rád, az érkezésed váratott, és a percek
rohantak, kárörömmel, cinkosan tova sietek,
 már tudtam, hogy a múló idő mindent széjjel tipor.
Kérleltem, hogy szánjon meg legalább még néhány percre
nevetve kettőt ütött, s toronyóra lánca táncot
lejtve, zakatolt, tik-tak,feled el ezt a románcot.
Tudtam, hogy a remény is szakadt e bús éjszakában.
Rég volt, s mégis a régi percek átölelnek bánton
" A régi bánat csendbe forrni kezd,a sóhajokkal".
Itt maradt egy fénykép, régen történt, ma már csak emlék.

Így vártam rád, egykor egy, reménytelen éjszakában.

Tóth Árpád: Idézet