Micsoda fogás!

Marcsy•  2020. szeptember 30. 16:23  •  olvasva: 92


           

El sem hinném másnak ezt a történetet, ha nem velem esett volna meg, és más se hinné nekem el, ha nem lett volna velem a párom.

             Mint sok-sok nyár este, most is az adácsi horgásztó vizén ringatóztunk csónakunkkal. A horgászbotok süllőre bedobva, elevenen ficánkoló csalihalakkal. Mindig kettő horoggal, tehát kettő csalival felszerelve vártuk a nagy kapást. Csodálattal néztük a naplementét, és figyeltük az elcsendesedő élővilágát a nádasnak. Fürdőruhámra már fel kellett venni egy melegebb ruhát, annál is inkább, mert a szúnyogok erős támadásba lendültek. Hiába, nekik is élni kell, mondogatta a párom. Élcelődtünk egymással,  csak azért is, mert egy árva mozdítás sem volt órák óta. Már éhesek is voltunk, a vizünk is elfogyott, és nagyokat ásítottam. Ilyen unalmas horgászatra időtlen idők óta nem is emlékszem.

Ahogy lenyugodott a Nap, a szürkület elterült a tó vízén, a fecskék is már elcsendesedtek, csak a békák énekeltek még kánont a parton. Lassan szedelőzködni kezdtünk, ideje már kievezni. Még az utolsó horgászbotot nem tekertem ki, ugye a remény utoljára hal meg…

Hatalmas rántás a boton, úgy kaptam utána, kicsit még „nyelettem” amikor újra meghúzta berántottam a halnak. –Megvan! Nem tudom mi ez, de nagyon nagy! – Párom látja, hogy küzdök, el akarja venni tőlem a horgászbotot, majd ő segít. Hát persze egy igazi horgász hogyan is adná ki a kezéből, amit már egyszer megfogott! Vagy félórás küzdelem után már lehetett látni a csónak mellett a süllőt. – Hát ez meg mi a szösz?- Volt vagy két és fél kilós a hal. – Miért jött ez ki olyan nehezen? Azt hittem van vagy 6-8 kiló.- Párom lehajol, ki akarja venni a zsákmányt, és elhűlt a meglepetéstől. Feljött még egy süllő. Mindkét horgon, csaknem teljesen egyforma két ragadozó volt. Azt sem tudta, hogyan vegye ki merítőháló nélkül őket. Persze a tapasztalat segített, közös erővel sikerült mindkettőt szájbilincsre kötni.

Hát ezért tűnt nagynak, mert ketten kétfelé akartak menni! A párom elismeréssel és büszkeséggel élcelődött velem.

Az élménytől dagadó mellénnyel újságoltuk a barátainknak az esetet. Azóta is csak úgy emlegeti a párom, hogy túlszárnyalni úgysem tudja egy horgász sem az én kis feleségemet.

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2020. október 5. 13:49

nagyon tetszett :)

Marcsy2020. október 5. 13:45

@Perzsi.: Köszi a vigasztalást.

Perzsi.2020. október 1. 12:48

@Marcsy: Év elején, és még nyáron is többen olvastak blogot. Aztán ki tudja miért, Augusztus-Szeptemberben kevesebben. Sokan olvassák, xde nem szólnak hozzá, én ezt is megértem, elfogadom. Bízom benne, hogy Októberben-Novemberben ismét több olvasó lesz. És bármilyen meglepő, December a csúcspont, tapasztalataim szerint. És a Január. Csak sejtem, hogy miért. Engem egyszer vittek horgászatra, de azt mondta a meghívó fél, soha többet, mert nem tudtam csendben maradni, s engem okolt a halak elmaradásáért. :-) Ölelésem. :-)

Marcsy2020. október 1. 12:41

@Perzsi.: Nagyon köszönöm, bárcsak többen olvasnák a blogokat. Nagy ölelés virtuálisan.

Perzsi.2020. szeptember 30. 17:35

Gratulálok! :-)

Marcsy2020. szeptember 30. 16:27

Ez egy szép emlék a sok közül, valódi szórakozás volt.