A cinege éneke

Marcsy•  2019. október 9. 16:07


-          Nyitnikék! Nyitnikék!

Szűrődött be a szobába az apró madárkák éneke. Végre eltűnt a téli szürkeség, és mosolyogva nézett be az ablakon a napocska.  Józsi, a játék-mackó megkérdezte a polcon ülő plüssbékát:

-          Mondd Bréka: mi ez a hangzavar odakint? Látsz valamit?

-          Igen, pont rálátok a gesztenyefára. Ott ülnek valami kék színű madarak, - azt hiszem cinegék - azok énekelnek.

-          Énekelnek? De hiszen ez lárma! Nem ének.

-          Dehogynem! Hallottam, mikor Marci az olvasást gyakorolta, hogy ezeket a kismadarakat a tavasz hírnökének nevezik.

-          Tényleg? – Ámult nagyot Józsi mackó.

-          Igen, mert mikor elkezdenek énekelni, kivirágzanak a gyümölcsfák, és a rügyek is kipattannak, levelük nő újra a fáknak.

-          Hát ezt már igazán nem hiszem! Ha Marci hazajön az iskolából, meglesem azt az olvasókönyvet én is.

Délelőtt a cinkék után a rigók is rákezdtek: egymást hívogatták a rigófüttyel. Öröm volt hallgatni. A napsugarak megsimogatták a fák ágait, a virágágyásokban alvó növényeket, de jutott belőlük a sétáló embereknek is. Vidámság lengte körül az egész várost, az utcát és a házakat. Mindenki kivonult a szabadba, sepregetni, kertet és utcát takarítani.

Délután hazaérkezett Marci az iskolából. Ledobta a nehéz hátitáskáját és eszében sem volt, hogy elővegye az olvasókönyvét. Kiment a kertbe nagypapához. Segített elgereblyézni a már felásott ágyásokat. A szobában a béka és a mackó sértődötten hátat fordítottak egymásnak. Józsi nem hitt a plüssbékának.

Közeledett az este, a napocska aludni készült. Nagypapa és Marci elégedetten néztek be a konyhába egy kis harapnivaló után. Jól elfáradtak, de még hátra volt a házi feladat a kisfiúnak. Holnap nem lesz olvasás óra, nem is került elő az olvasókönyv. A mackó nem nézhetett bele, mérgesen aludt el.

Másnap reggel arra ébredt, hogy megcirógatja a napocska az arcát. Bréka pedig lelkendezve kiabál:

-          Megmondtam! Ugye megmondtam!

-          Mit kiabálsz, miért nem hagysz aludni?

-          Még hogy mit! Nézz csak ki az ablakon!

-          Te Bréka! Igazad volt! Tényleg újra nőtt a cinege énekétől a fák levele!

 

 

Hajdu Mária

2012. március 23.

     Budapest

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

AndrejMlotko2019. október 9. 20:34

Kedves kis mese. Igen tanítójellegű. Tetszik

Mikijozsa2019. október 9. 17:09

nagyon jó a mese, nekem tetszett

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom