Vállalom a lelkem

Mamamaci40•  2020. szeptember 1. 05:06  •  olvasva: 80

Még mindig csendesen bolondos,

úgy döntöttem, ha már bocs-koromtól

belém súlykolták, és sajnos nem igazán 

volt kivétel, hogy pont egy nulla vagyok, 

a pontot felhasználom bölcs célokra, s lesz

Mamamaci40-ből Mamamaci5.O-ás verzió.

Régi-új bunda feljavítva bolondossággal,

legalább nem fáj annyira a sok minden. 

De felvértezve kiáltom csendben az Égbe, 

jöjjön, aminek jönnie kell. 

Padon ülve énekeltem a fáknak a fákról, 

(Pajor Tamás: Fák), zokogva, s egy apró

sárga levél lett a jussom, meg a

kudarc, hogy nem láttam mókust. 

Emberes hónapokba léptünk, ez az első

nekem mindig nosztalgia, az éveket

számontartom és a csodavárás érzését suttogják

vissza az emlékek, idén már 25 éve lesz, hogy anya

vagyok én is. 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mamamaci402020. szeptember 3. 21:28

@MKKlara: köszönöm szépen

MKKlara2020. szeptember 3. 20:57

"idén már 25 éve lesz, hogy anya
vagyok én is. "

deszééép! :)

Mamamaci402020. szeptember 1. 10:41

@Gaffer: @Mikijozsa: köszönöm szépen

Mikijozsa2020. szeptember 1. 10:25

nagyontetszett
a jó vers mely kivirágzott benned
gratulásra terjesztettem elő :)

Gaffer2020. szeptember 1. 10:14

Szép lelkednek rezdülése...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom