Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Színterápia, és még valami!
Mamamaci40 2015. január 6. 00:22
Őszi búza zöld vetése, van hol még álmot lát talán a föld,
körben merre a szem ellát, a háborítatlan végtelen, és csendmormolom, hogy "Mit nekem Te..." nem tehetek rólaegyoldalú szerelem, sőt mindig megtalál egy Múzsa, csodálatomat írásban még egyszer átélhetem.Fák, bokrok, madárfészek-életek, néha fenséges szárnyalás,fenn az égen, szabályos rajzban madársereg varázsol el,néma a párbeszéd, értem mégis, bár én csak nem kérdezek,és a táj is csak nem felel, de ezerszer is szeretem,mindig más arcát mutatja, ártatlanul rabul ejt.Körben, tiszta vakító kék az ég alja, rajta fehér felhőcsíkfelette lilás szürke, minek nevezzem, szín-tünemény.Aztán ahogy haladunk tovább az ég piktora csak szürkét kever,de azt annyi árnyalatban, hogy nézni is kedves, majd asötét fenyegető felhő felett, egy pillanat derengés sejlik,ott bujkál valahol a Nap, hirtelen mindennek fénye lesz,s ahogy nézem a mesét, lesz lelkem egyre szabadabb.
Korai a sötétség, megint más a paletta, a gyönyörű vörös is színrelép,és előttünk merre a szem ellát távolban a sok lámpafényadja a horizont színes ékszerét, ezt is mindig megcsodálom, minhanem láttam volna soha még.
De akkor már némi szín, hozzánk is költözött, a természettökéleteset alkotott, a hatalmas fekete szempár még riadtan tekinget,a világosbarna bunda gyönyörű viselet, a kölyökkutyának újak vagyunkmég, mi lehetünk ismét a régiek, feltámadt lelkünkbena muszájból elaltatott végtelen szeretet, érzi a "kicsi" is, bárhárom hónaposan is olyan nagyobbacska "öleb".
(Leonbergi-Kaukázusi németjuhász keverék, az utolsó kölyök,és váratlan ajándék, ilyet még nem láttam, a gazdák kérték Ildit,ne féljen, kijönnek a szülők, mint a többi elajándékozásnál,szem- orrügyre venni az új mamát, és fél sötétben is csoda-kép,gyönyörű állatok, s amikor elindulunk, a pár sok még egy kisbúcsúzkodása után, hallom a kutyamama sír. Ismerkedünklányom egész lelkével magyaráz neki, sok kutyánk volt már, devele visszajött az idő, a pillanatot tőlem senki el nem veheti,itthonra kutyaeledel is kell már, a karomban tartom, nyugtatgatom,tekintetem állja, töretlen a bizalom).
Rozella2015. január 7. 11:16
Meghatódtam...aki a kutyát szereti rossz ember nem lehet...szívesen cserélnék veled tapasztalatokat, ha nem bánod :) sőt küldenék képet az én kutyámról is, csak nem tudom hogy kell? segítenél? :)
Mamamaci402015. január 6. 10:44
Éva, Anna köszönöm!
Törölt tag2015. január 6. 10:43
Törölt hozzászólás.
pauleve552015. január 6. 10:42
Macika, csodás ez a hangulat! Hiába, na "kutya nélkül lehet élni, de minek?" :-)
Mamamaci402015. január 6. 10:40
örülök neki Kinga! "csak azt adhatom mi lényegem"...harcaimban buktam szüntelen, de eltelt az idő, és mégis csak én születek újra győztesen:)
Kicsikinga2015. január 6. 10:34
Nagyon meghatottál!
Mamamaci402015. január 6. 10:28
köszönöm Miki!
Mikijozsa2015. január 6. 10:11
nyugodt szívvel a jövő felé, macimama ez brum
Mamamaci402015. január 6. 09:40
de csak a végére értél, skary! Erzsi, Sea köszönöm!
Törölt tag2015. január 6. 08:16
Törölt hozzászólás.
Doli-Erzsi2015. január 6. 07:50
Macika meglátod mekkora szeretet lakozik egy "ölebnyi"
lélekben! Sok türelmet hozzá és szeretetet, de az látom megvan, mert aki ílyen szeretettel ír róla, ott szeretet hiány nincs!
Ölellek.
skary2015. január 6. 05:24
előre..de hosszúlött :)