Ott leszek

Ott leszek vasárnap, ahová igen ritkán járok,bár napi a kapcsolatunk, Ő tudja hogy én

hol és hogy járok, s én tudom, Ő van ott,

s rá bármikor számíthatok.

Nagyot zengett rám az idő, de meg nem ijedtem,

türelmetlenségem csendesített le végképp

nem a fali naptár az, amit nekem lesnem kell.

Elindult a belső óra, leporolták Égi kezek,

én dolgom vasárnap a hála, s mostmár

bár el nem késtem, de enyém az igyekezet.

Tele vagyok tennivalóval, láttatok, de nem vetítek,

elveszek de hagyok teret, megírom prózában

amit látok, érzek, vállalom most lettem íróvá

ezért érkeztem, maradtam, a minden amit

tennem lehet. 

Ma tudtam meg, Pimpi-minta hétfőn

kezembe kerül, innen már csak az út

fut tovább, s foszlásnak indul 

a lélek-molinó hogy nem sikerül.

Élet- s mérföldkő de még mekkora,

családomat, barátaimat, magamat

ünnepelnem kicsit lehet, de a nyitott kapu

mutatja az új irányt s késztet

lassan sietve tegyem az első lépésemet.

Az első lépésemet, a nagyot,

vasárnap az Ő házába, hálát adni

mindenért, s nem zavar a beteg látszat,

ami belül van, kárpótol mindenért.

Régebben is írtam, most is írok,

s remélem még sokat, hitem, hogy

olyan szeretettel olvastok-olvasnak majd,

ahogy én írom a sorokat!