Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Nehéz szeptember eleje
Mamamaci40 2014. szeptember 1. 10:58
Gyertyák a szélben, lángok a szívben. Drága nagyanyám figyel angyalszemével.
Ma halt meg, már hajnalban, mert
nekem már tizenhat éve mindig újra hal,
de míg neki ott fent jó már,
itt lent a lelkem a zokogó ravatal.
Az ember mintha részeg lenne,
körülötte dülöngél az idő,
elmúlt szavak, mosolyok, késések
s könny-keserű kenyerén
csipetnyi vaj, a remény.
A remény, hogy majd egyszer újra,
vagy még ma ő is egy kék lángban,
vigasz a lelkem néma jajszavában.
Aztán a holnap, amikor a köszöntője lenne,
szavakban tolmácsolt szeretet, nehéz
nehéz, nehéz súly, de képzeletben
ácsolok egy létrát, hogy elérjek egy felhőt
s így kicsit felnőjjek hozzá,
nagyon-nagyon szerettem őt.
(A lánya, anyám egyáltalán nem hasonlít rá,
de én kaptam tyúkanyó-lelke örökét,
nem rossz párosítás, az ördög-író és a
fészekalja meleg, ebből lehet ám
jó-rosszul kikeverni-kavarni egy életet!)
Mamamaci402014. szeptember 2. 16:03
Köszönöm Andrea!
schlettandrea2014. szeptember 2. 10:53
Teljesen átéreztem és meghatott az őszinte hangvétel. Én is nagyon szerettem a nagymamámat. Jó, hogy eszembe juttattad. Én is felteszek egy róla szóló kis versikét. Nyugodjanak békében!
Mamamaci402014. szeptember 2. 03:58
köszönöm Sea!
Törölt tag2014. szeptember 1. 21:16
Törölt hozzászólás.
Mamamaci402014. szeptember 1. 18:47
Éva, Gyöngyi, Erzsi köszönöm!
Doli-Erzsi2014. szeptember 1. 17:49
Macika nagyon szépet írtál!
Ölelésem.
Steel2014. szeptember 1. 17:25
Mamamaci, gyönyörű ez az írás.... Veled érzek...
pauleve552014. szeptember 1. 17:05
"Az ember mintha részeg lenne,
körülötte dülöngél az idő,
elmúlt szavak, mosolyok, késések
s könny-keserű kenyerén
csipetnyi vaj, a remény."
Macika, ez csodás!
Mamamaci402014. szeptember 1. 16:34
köszönöm Ircsi!
Törölt tag2014. szeptember 1. 16:11
Törölt hozzászólás.