negyedike és április

kinek síppal, kinek dobbal,ünnepi fehér-feketében

kék, majd piros nyakkendővel

komolykodva

aztán matróz, karomon

jelvény, hogy hová tartozom,

mozi csak akkor, csak nekünk

szovjet filmalkotás

elmúlt, én is tudom még,

és sokan nálam jobban tudják,

hogy mi maradt, de ez

az egész már nem mese ez

gyermek,

s talán nem is ilyen 

lovat akartunk...

lelkemet felszab(dalja)

a dúlás

nosztalgikus hangulatom

szeretettel fogva tart,

"Szomszédolok" esténként,

88' májusa...írtam

bár akkor elég nagy volt

a tétje, most is nagy

de most másként.

aztán június és érett lettem...

vajon, tényleg?

volt, amit azóta megértettem,

és sok helyen vannak még

feketeségek, 

de most jó volt visszautazni

sok-sok évet!