Na akkor most?:)

Mosolyerdőm könnyben ázik,
mi lesz ha még én sem tudom mi a baj?
hogyan lehet egy percen belül,
napsütésből zivatar.
Nem hisztizek, nincsen miért,
folttalanul szép a lélekkép,
évtizedek groteszk rémképét,
e pillanatban téptem szét.

A hegyet végre földre borítottam,
itt ülök a darabok között,
most éppen tornyot tervezek magamnak,
beleszólni senkinek nem engedek,
ez eddig is így volt,
de most már komolyabban így lesz,
elém is eljött az aranyló időm,
adnom kell már amiért jöttem,
utam előttem nyújtózik követelőn.