Mű-tét-lét?

Mindent utálok ami mű, de most nem tárgyakra gondolok,
hanem az álságos szólamokra, az elferdített gondolatokra,
a semmit mondó hangzatos frázisokra.

Ki volt az az okos, aki kitalálta, hogy a gyönyörű
klasszikus mesék ártanak a gyermekeknek?
Nagyon fontos a képzelet, a fantázia, a lélek élete,
nemrégiben Ildi váltogatta a csatornákat
és megtalálta a Hófehérke eredeti változatát,
én a konyhából jöttem be valamiért,
s láttam tátott szájjal csillogó szemekkel nézi a mesét.

S hogy a gyermekdalokkal is baj van?
Közös a játék, születnek a barátságok,
a gyermeki őszinteség maga a csoda,
ha felnőnek, úgyis belépnek a művi világba,
ne vegyük el tőlük a szépséget.

Gonosz a világ...álmaink szertefoszlanak,
lassan az emlékeinket is megölik...
mi lesz az emberekkel...

valahol már csak nyüszít a szeretet:((