Mert hogy ilyen történetem is van...

Mamamaci40•  2015. március 21. 17:47

Ildi éppen gyilkosság részese, sőt aktív közreműködője családi körben, a ma hajnali órákban a sertéstársadalom egy kiváló tagja életét vesztette, hogy aztán némileg átalakulva minket is gazdagítson. Igazolt hiányzás miatt, mi holnap majd ebédben fogunk részesülni, de ilyen alkalmakkor aktivistánk mindig képviseli kicsi családunkat:)Éppen ezért távollétében olyan ételt teszek én asztalra, ami amúgy nem a fogára való, de a 3/4 szereti. Errefelé kelkáposztából készítik és lutya néven ismeretes, s bár kelkáposztafőzeléket én is készítek, mégis, én az ízt még otthonról hoztam magammal, édeskáposzta-főzelék alakban.

Párom nálunk evett először ilyen ételt, és egyszer még, hajjajj, szóval nem tegnap...valamikor tegnap előtt, kérve kért, főzzek neki olyat...aztán szépen együtt kitaláltuk mi volt az az olyan.

Valamiképpen egyéb "káposztákkal" nincs a gyermeknek problémája, de ez valamiért nem a szíve csücske. Úgyhogy tegnap délután, a megfejtés feladása, a könyvek cseréje után még útba ejtettem a boltot is.

Sietnem kellett vissza, hogy még néhány szót váltsak indulása előtt az egyetlen szülöttemmel, bár ráértem volna lassabban is, hiszen egy vérbeli menyasszony hozzá képest általában Forma-1-es pilóta, mindegy, ne rajtam múljon a dolog, így igyekeztem.

Köszönés, szemvillanás-váltás a ház urával, és már indultam is a káposztáért, keseredetten megállapítva, hogy a szőke IQ-barbi tanuló a mérleg ura, ő segít-get a vevőnek, valami árat keres, én hipnotizálom a fali órát, késsen pár percet, kezemben "az egészség".

Na végre sorra kerülök...a hölgy rám emeli tekintetét, s fátyolos hangon fuvolázza...mérjem? néztem, mint hülyegyerek a moziban, s pillanatokon belül az én szürkeállományom is kiszőkült:( eszembe jutott egy minapi jelenet amikor a hölgy éppen párom mellett serénykedett megkezdeni egy felvágott borítását, amire én megállapítottam hogy ennél még én laikus is szebben csinálnám, párom csak annyit mondott halkan, hogy hát ez nem sikerült annyira, egyszóval nem kezdtem anyázni, magamban sem, és nem kérdeztem meg, hogy ugyan vajon labdázzunk-e vele, vagy focizzunk, de az a néhány perc egy egész lelki teher volt.

Ma pedig, én alakítottam át az áru küllemét, s felködlött az a régi, szigorúan tegnapi!!! kép, hogy ő olyat szeretne enni. 



Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mamamaci402015. március 22. 22:15

köszönöm pepo!

pepo2015. március 22. 18:35

:)

Kicsikinga2015. március 22. 09:42

Elmondanád a Te verziódat a káposztafőzelékkel kapcsolatban?

Mamamaci402015. március 22. 09:33

skary, Kinga, Erzsi köszönöm!

Doli-Erzsi2015. március 22. 09:23

Nagyon jó volt olvasni!
Ölelésem.

Kicsikinga2015. március 22. 09:15

ELBŰVÖLŐ, REMEK!
Emőkém!
Nagyon jól szórakoztam, nevettem, és képzeld el, hogy én is szoktam édeskáposzta-főzeléket főzni!

Jaj, de jót nevettem!
KÖSZÖNÖM!

skary2015. március 22. 04:39

miketnemösztök :)