Medvei vallomás

Mamamaci40•  2014. április 6. 20:54

Szemekből olvasok mint könyvből,
látom melyik mosoly takar őszinteséget,
és tudom melyik lenne gyilkos tőröm,
hol van sárga irigység - a semmiért.

Családnál nagyobb átok nem kell,
megint megkaptam a fekete bárány jelmezt,
illetve megkapta párom is, veszélyben van
rólunk a keresztvíz is, szemet szúr a
"százharmincezer" a pletykát hátára
kapja a szél.

Nekünk sikerült, s ha érdekelne
idegeskedhetnék eleget,
irigylik a pénzt, nem a munkát,
ember aljasabb ennél nem lehet.
Más öreg is van...de kevesebb a nyugdíj,
ezért dörög az irigység-ítélet,
Istenem hová jut a világ ára van az öregeknek?

Szóval, a vadiúj barna bundámra
fel kell húznom a feketebárány jelmezt,
de brummog a párom, ne kínlódj vele
szerelmem vagy Te fekete medve!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Pera762014. április 8. 12:12

Hát igen. Vannak történeteink...
Szinte minden napra jut egy bohózat. :)
Szép napot, Emi!

Mamamaci402014. április 7. 21:14

Értelek Era, köszönöm, hogy megírtad! Köszönöm Erika!

BakosErika2014. április 7. 19:29

Jól mondja a párod Emi, bár tudom nem olyan egyszerű ez.
Mindig is volt és lesz is irigy ember.

Pera762014. április 7. 18:19

Van még egy történetem hirtelen. Disznóvágás anyósnál. Sógornőm - a férj felőli - és én párbeszéd. Mi miért nem külön tartjuk a disznónkat. Mert kicsi a pajta. Nincs hol. Nem es ti veszitek akkor a hintőt a tiéteknek. De. Nem is mással tartatjuk. Se apósunk rendezi, te nem kell a pajtába menj. Nem hát. De apósunk fáért nem kell menjen, mert a férjem s a két fiam hozta mind télire, az öreget egyszer se vitték el. Építenénk pajtát is, de nincs hova. Szűk az udvar. S egyszer a házunk volt fontos, mert anyós konyhájában laktunk. Mi es előbb pajtát építettünk, utána házat. De nekünk anyós nem vett házat, mint nektek, s valahol kell lakjunk.
Csend.

Pera762014. április 7. 18:10

Az emberi butaság határtalan. S az irigység meg néha egyeseknél penészsarkas...
Nekem a múltkor egy rokon mondta, könnyű nektek, van pénzetek, az urad kamionos. Biztos, jól keres.
A válaszom: Keresni keres, csak nem talál. És amúgy nyitva van a határ, mehet a te urad is kamionozni.
A férjem meg más nőszomszéd nyagatta, hogy élünk meg egy keresetből, két középiskolást két városba fizetni. A férj válasza: Ha van valamid, az asszonynak köszönd, s ha nincs, azt is.
Meg kell felelni. :)
Bolondokat megváltoztatni úgyse lehet...

Mamamaci402014. április 7. 17:53

köszönöm Nektek!

Doli-Erzsi2014. április 7. 11:52

"de brummog"
Javítva.

Doli-Erzsi2014. április 7. 11:51

"de brmmog a párom, ne kinlódj vele"
De míly igazat mond a párod!!!
Ölelésem.

skary2014. április 7. 04:50

nah?

beam2014. április 7. 04:34

Puszillak titeket!

Mamamaci402014. április 6. 21:21

köszönöm Nektek!

Törölt tag2014. április 6. 21:20

Törölt hozzászólás.

Bianca2014. április 6. 21:04

Macika! A lenyeg, hogy Ti a paroddal elszenveditek es nem elkovetitek a gonoszsagokat! Tehat, Ti elfelejtitek majd de az elkoveto orokke ismetli onmagat. Rohadt dolog lehet:)

csillogo2014. április 6. 21:04

A párodnak igaza van Emikém!:)
Ne vedd fel a jelmezt és a kesztyűt sem - a család soha nem lehet átok, hisz sok ember szeretet kapcsolatának kellene lennie. Együtt, egy irányba menni, ezt kellene és így, de a kapott "rokonokat" nem tudjuk mindig megváltoztatni, csak a mi hozzáállásunk változhat irányukba!
Szemed előtt ez legyen!:))