Maci vicc, tegnap-ma

Mamamaci40•  2015. január 15. 12:33

tegnap reggel, fél 9 magasságában, szokásos "anyázás"...megtudom, hogy a nagynéném kezébe került a Sodrásban antológia, anyám lelkendezik, neki is tetszett a bemutatkozásom, mire én halkan megjegyeztem, azt sem tudom mit írtam, az unokabátyám is megjegyezte, jó a szókincsem...jéééé, van családom...tudtam, úgy tudtam lassan előbújnak a fedezékükből...ma megint mosolyt kevertem anyám hangjába, mert közöltem vele, elolvastam a bemutatkozásomat, és tényleg nem is lett rossz, nem szeretem egyébként, hát úgyis benne vagyok abban amit írok, még külön reklámozzam is magam?

Eltekintve a szorongásaimtól, amik fojtogatnak, én meg "apázok", de megkapja majd úgyis, ami őt illeti, egészen jól érzem magam a bőrömben, felhigultak az órák, lassan beáll a napirend.

A klausztrofóbiám enyhült, már végül a tárgyak tömegétől is rosszul lettem, de itt tágabb a tér, viszont az elektromos dolgok még mindig ráznak...:(( és ellenségesen mered rám a gáztűzhely sütője, este próbát tartok meggyújtásból...lelki roncsot csinálni egy gyerekből, és mérgezni felnőtt életét, de kibújok lassan már ezekből is, hetek óta a xanax is pihenget a fiókban. 

Ha anyámnak valamiben igaza volt, az hogy magam magamat tudom csak gyógyítani, na ja, ők tettek tönkre...de a körülmények változása jobb mint bármilyen rehab.


Nálunk megvalósul a kutya-macska barátság, annyiban hogy lelkesen kergetik egymást, szegény macsek ugyan nem érti a dolgokat, hiszen az ominózus pofon után ő megbékélt a helyzettel, ám a kutyus nem felejti el, hogy kapott az orrára. Rafinált mindkettő, Szaffi kihasználva méreteit, ráült a jobb első kocsikerékre, és onnan figyelte kajánul Nalát, aki csak jól megugatni tudta, de el nem érte, irigyek egymásra nehogy a másiknak egy falatnyi étellel, vagy egy korty tejjel is több legyen, a nyakörv kellemetlen viselet, a boltban a hölgy bizonykodott, hogy 12 hetesnek ezt szokták adni, mire lányom megkérdezte, hogy biztos-e benne, hogy ez a leonbergi mérete, tágra nyílt szemek, a tévedés javítva, már csak póráz kell és lehet sétálni, de ha jól sejtem, az első időkbwen kétséges lesz, hogy ki kit sétáltat!:)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mamamaci402015. január 16. 09:21

köszönöm Bianca!

Bianca2015. január 15. 18:55

:)

Mamamaci402015. január 15. 17:54

mi is átéltük már, Anna, köszönöm hogy olvastál!

Törölt tag2015. január 15. 17:50

Törölt hozzászólás.

Mamamaci402015. január 15. 17:48

nagyon köszönöm Miki!

Mikijozsa2015. január 15. 17:36

a fából kinyertük a hamut és a fény visszament a fénybe :)

Mamamaci402015. január 15. 17:33

Éva, Erzsi, Erika köszönöm!

BakosErika2015. január 15. 16:41

Már van kutyus is? De jó Emi.:)
Szeretettel olvastalak.

Doli-Erzsi2015. január 15. 14:30

Örömmel olvasom a jókedvű beszámolódat.
Bizony a lelkednek jót tett ez a költőzés!
Ölelésem.

pauleve552015. január 15. 12:59

:-) Macika, jó látni a családi sikereidet!