Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Lélekfilm
Mamamaci40• 2012. június 2. 21:18
Fut az életünk vonata
a Sors sínein tova.
Voltak, s lesznek
fekete és fehér megállók.
A fehér mosolygós,
boldogságot kapunk
s viszünk tovább.
A fekete, könnyes
és a fájdalom
ami társunk marad eztán.
Ám Isten kegyelméből
tudunk emlékezni,
s bár a hiányt
semmi nem pótolja,
nem telhet el év, nap, óra,
de lélekfilmünkben
ők is tovább élnek,
nem szolgálói
a csalfa földi létnek.
arany52 verse ihlette, köszönöm neki!
Mamamaci402012. június 3. 19:16
próbálkozom vele, Attila, köszönöm!
Törölt tag2012. június 3. 18:55
Törölt hozzászólás.
Mamamaci402012. június 3. 13:38
köszönöm szépen mindenkinek!
arany522012. június 3. 08:55
Én meg köszönöm Emike, hogy tovább gondoltad és vers született belőle.
skary2012. június 3. 05:21
addig élnek míg gondol rájuk valaki :)
juli482012. június 2. 23:57
Pontosan így váltakoznak a fekete-fehér állomások. A fekete megállókat sem feledjük, nem feledhetjük soha.
Szép! Macika, szép álmokat!
Bianca2012. június 2. 22:26
Nagyon szép! Gratulálok!
Mamamaci402012. június 2. 21:36
Erika, pepo köszönöm!
pepo2012. június 2. 21:22
Ám Isten kegyelméből
tudunk emlékezni,
s bár a hiányt
semmi nem pótolja,
nem telhet el év, nap, óra,
de lélekfilmünkben
ők is tovább élnek,
nem szolgálói
a csalfa földi létnek.
BakosErika2012. június 2. 21:21
''de lélekfilmünkben
ők is tovább élnek,
nem szolgálói
a csalfa földi létnek.''
Így van Macika!
Szép válaszvers!