Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Kóstolgató
Mamamaci40• 2018. június 2. 01:16
Mint mikor torkos gyermeket
egyedül hagynak a cukrászdában,
(ő a cukrász is és vágyja a magányt)
akinek sokáig csak kényszerképzetei
voltak a cukor édes ízéről is
most így érzem magam,
és a sok keserű év megtanított
hogyan ne csapjam el mégsem a hasam.
Remélem kevesen vagytok itt, akik
átéltétek velem együtt, kicsit többen
akik átérzitek, és bízom benne, hogy
sokan nem értitek, miről is brummogok
így hajnali órán, amikor már az
agyam is szétégett.
Nekem minden csoda, ami szerencsés
másnak annyira természetes,
és most új térképet rajzol nekem az idő,
csúf tükröm eltört, s ezer darabra tört
lámpás van már a kezemben,
az olajat felülről adják, mint az okos
szüzeknek, keveset jártam még Kalocsán
ahhoz, hogy fejből megmondjam,
melyik igéről van szó a Bibliából.
Csak azt tudom, hogy most jó a bőrömben lenni!
Mamamaci402018. június 10. 06:04
Erzsi, István köszönöm, hogy olvastatok!
Bugatti3502018. június 9. 21:12
... :) ... akkor, csak egy maradt, jó egészséget kívánok! :) Ölelésem !
Doli-Erzsi2018. június 4. 10:33
Nagyszerű írás!
Kívánom sokáig legyen jó a medvebőrben lenni!
Ölelésem.
Mamamaci402018. június 3. 21:11
Rozella, skary köszönöm! Igyekszik az ember (medvéje:)) DonGiovanni!
DonGiovanni2018. június 3. 19:33
Magas színvonalú ezen versed is kedves Mamamaci40! :)
skary2018. június 3. 11:20
hála a zégnek :)
Rozella2018. június 2. 11:53
"Nekem minden csoda, ami szerencsés
másnak annyira természetes,
és most új térképet rajzol nekem az idő
csúf tükröm eltört, s ezer darabra tört
lámpás van már a kezemben, .."
Nagy adomány egy ilyen térkép, kívánom, sose tévedj el rajta :)