Könnyeim gitárra hangolva

Holt volt, hol nem volt, pontosabban itt Patajon szombaton délután egy csodálatos irodalmi est. Maradandó élmény számomra több meglepetéssel. Már az indulás is meglepő volt, a tulajdonos akitől a házat vesszük, és élete párja ballagott ünneplőbe öltözve a célállomás felé, hát ha valakikről róluk a legkevésbé sem tételeztem fel az irodalom szeretetét. A következő meglepetés az volt, hogy nem a bácsi a költő, hanem egy kortársam, Thiesz János, akinek itt is találkoztam a verseivel. Csodálatos verseinek hangulatát még fokozta a professzionális gitárzene. Katona versek, líra, istenes versek váltogatták egymást, közben ismert dallamok andalítottak, illetve nem szégyellem, csaltak könnyeket a szemembe. A csitári hegyek alatt...szólt a dallam, mesterien, majd virágének tett koronát az érzelmes gondolatokra. Nagyon-nagyon érzékeny embert ismerhettem meg személyében, és a testvéri szeretet iskolapéldáját, hiszen a bátyja mesélte, hogyan jutottak el két másik bemutató és az első verseskötet kiadása után haza. Néhány szót váltottunk az előadás után, beavattam kettőjüket a terveimbe, és kaptam én is szervezési segítség ígéretét. Gondoltam, egy ilyen "teltházas" előadás tőlem is kitelik majd néhány hónap múlva, és már most jó tudni, hogy a jövő júliusi poet-tali szervezésében nem vagyok egyedül.