Két ünnep között

Anyák napja után, Gyermeknap előtt,főoldalra együttérzésből nem teszem.
De ideírok egy töprengőt, befutott
egy generáció-vonat, üdvözlet a szerencsé-
seknek, s nekünk, itt a poet, a többieknek.
Kéretlen, értetlen és érthetetlen fájdalmunk
nem mondhatjuk el senkinek, úgy se értik, el-
mondjuk hát mindenkinek. Csak égbe kiálthatunk, hiszen a föld kikacag, választ nem kap a sok miért, sem tegnap, se ma, se holnap. Velünk is futnak az évek, koloncként tépnek szívet-lelket a miértek. A mi mosolyunk mindig könnyes, mert valaki elrajzolta életünket.