Horgász a pácban

Mamamaci40•  2014. február 21. 14:15

Lábad alatt, azt hitted, erős a stég,
a kisszék is veszedelmesen inog,
megint nem figyeltél hová dobod,
a csalit, s megint nádasba hajlott a
használt-régi horgászbot.

Csekélyke mosoly-sneci a vödörben
az összes tán egy arasz,
nem figyeltél megint, ezekhez
NEM KELL SZAVAK-SZÁK,
telik az idő ropog a stég is,
most már észreveszed Te is.

Szemed előtt foszlik a rózsaszínfátyol,
s már  hiszed valahol még van valakid,
aki éltében halt meg érted ezerszer,
rajtad másnak páncél a szeretet,
töredezik veszed észre idősebben,
de időt vesztettél, utat tévesztettél,
.
.
.
a nádas susogja halkan...
nem lehet... nem lehet...
valakidtől meg már sosem jön felelet!



Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mamamaci402014. február 22. 13:51

köszönöm mindenkinek!

Doli-Erzsi2014. február 22. 07:29

Jó lett!

Törölt tag2014. február 21. 23:22

Törölt hozzászólás.

Kicsikinga2014. február 21. 20:49

Emőkém, ez nagyon jó lett!!!!

10082014. február 21. 19:12

"Szemed előtt foszlik a rózsaszínfátyol,
s már hiszed valahol még van valakid,
aki éltében halt meg érted ezerszer,"

nagyon sokatmondó sorok, s az
egész vers elgondolkodtató, jó.

Ölellek, Zsu

pepo2014. február 21. 18:52

:)

Mamamaci402014. február 21. 17:50

Erika, Judit köszönöm!

judit.szego2014. február 21. 17:42

Emikém! Nagyon szép lett!

BakosErika2014. február 21. 17:22

Átérzem, Macika!
Szeretettel olvastalak!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom