Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Hogyan lehet? Így lehet!:))
Mamamaci40 2014. április 23. 08:00
Még bent a kórházban kérdezte tőlem egy néni,hogy van az, hogy én reggel nem vagyok morcos?
Egyszerű a titkom, egy csésze kávé, huszonéve,bár amúgy is haldokló ereimnek ez sem kellene:)és azon kívül, örülök minden új napnak, hogy elkezdődött, és én megérhettem nagyobb baj nélkül.A szokásosak már hiányoznának, nekem így tökéletestökéletlen világom, és amíg szellemi létem szárnyalhat,igenis boldognak érezhetem magam, hajnalban, reggeldélben. Délután a maciszundi után, nem a korom az ok,hanem a két medvetappancs, pontosabban a jobbik.
Egyszer olvastam valahol, az ember két "felén" isuralkodik apja-anyja, a balért anyja, a jobbért apja.Rám nagyon igaz, anyai oldalam az erősebb,ott "csak" a szívem-lelkem beteg. A másik viszontsajnos, tetőtől-talpig, de nem panaszkodom, hiszengyógyítgatnak az Égiek, és a belőlem és felém áradónagy-nagy szeretet.
Bár sokat bömbölök, mostanában a gyomromra isment a világ...a barlangi is...dehát, "ezt dobta a gép"és amíg tollat foghat kezem, vagy gépelhetek,nem háborgok semmiért.
Mamamaci402014. április 24. 12:36
köszönöm Allegra!
Törölt tag2014. április 24. 08:48
Törölt hozzászólás.
Mamamaci402014. április 23. 17:08
Kreka, Erika köszönöm, de megint nem csak jobbulás kérdése:((((
BakosErika2014. április 23. 17:05
és amíg tollat foghat kezem, vagy gépelhetek,
nem háborgok semmiért.
Így van. :)
Jobbulást Emikém!
Törölt tag2014. április 23. 13:20
Törölt hozzászólás.
Mamamaci402014. április 23. 13:18
Erzsi, Bea köszönöm! Bianca, sokkal bonyolultabb a történet:((
beam2014. április 23. 08:47
Mamikám ölelésem!
Bianca2014. április 23. 08:43
Macika! Ne ertsd felre, Te mar felnottel, van Eleted, nem kotodhetsz ennyire a szuleidhez. Volt, elmult, itt a MA! Hagyd oket, es talan Te is boldogabb leszel! Az az O eletuk, nekik ugy volt jo, Te eld a Tiedet. A kieroszakolt erzelmekben ugysincs koszonet. Sok szeretettel olellek, Bianca
Doli-Erzsi2014. április 23. 08:22
Drága Macika! A betegségeinket elfogadni nem tudjuk, csak megkell tanulnunk, néha még a fájdalommal is együtt élnünk!
"és amíg tollat foghat kezem, vagy gépelhetek,
nem háborgok semmiért."
Szeretettel ölellek.