Hogyan lehet? Így lehet!:))

Mamamaci40•  2014. április 23. 08:00

Még bent a kórházban kérdezte tőlem egy néni,hogy van az, hogy én reggel nem vagyok morcos?

Egyszerű a titkom, egy csésze kávé, huszonéve,

bár amúgy is haldokló ereimnek ez sem kellene:)

és azon kívül, örülök minden új napnak, hogy 

elkezdődött, és én megérhettem nagyobb baj nélkül.


A szokásosak már hiányoznának, nekem így tökéletes

tökéletlen világom, és amíg szellemi létem szárnyalhat,

igenis boldognak érezhetem magam, hajnalban, reggel

délben. Délután a maciszundi után, nem a korom az ok,

hanem a két medvetappancs, pontosabban a jobbik.


Egyszer olvastam valahol, az ember két "felén" is

uralkodik apja-anyja, a balért anyja, a jobbért apja.

Rám nagyon igaz, anyai oldalam az erősebb,

ott "csak" a szívem-lelkem beteg. A másik viszont

sajnos, tetőtől-talpig, de nem panaszkodom, hiszen

gyógyítgatnak az Égiek, és a belőlem és felém áradó

nagy-nagy szeretet.


Bár sokat bömbölök, mostanában a gyomromra is

ment a világ...a barlangi is...dehát, "ezt dobta a gép"

és amíg tollat foghat kezem, vagy gépelhetek,

nem háborgok semmiért.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mamamaci402014. április 24. 12:36

köszönöm Allegra!

Törölt tag2014. április 24. 08:48

Törölt hozzászólás.

Mamamaci402014. április 23. 17:08

Kreka, Erika köszönöm, de megint nem csak jobbulás kérdése:((((

BakosErika2014. április 23. 17:05

és amíg tollat foghat kezem, vagy gépelhetek,
nem háborgok semmiért.

Így van. :)
Jobbulást Emikém!

Törölt tag2014. április 23. 13:20

Törölt hozzászólás.

Mamamaci402014. április 23. 13:18

Erzsi, Bea köszönöm! Bianca, sokkal bonyolultabb a történet:((

beam2014. április 23. 08:47

Mamikám ölelésem!

Bianca2014. április 23. 08:43

Macika! Ne ertsd felre, Te mar felnottel, van Eleted, nem kotodhetsz ennyire a szuleidhez. Volt, elmult, itt a MA! Hagyd oket, es talan Te is boldogabb leszel! Az az O eletuk, nekik ugy volt jo, Te eld a Tiedet. A kieroszakolt erzelmekben ugysincs koszonet. Sok szeretettel olellek, Bianca

Doli-Erzsi2014. április 23. 08:22

Drága Macika! A betegségeinket elfogadni nem tudjuk, csak megkell tanulnunk, néha még a fájdalommal is együtt élnünk!
"és amíg tollat foghat kezem, vagy gépelhetek,
nem háborgok semmiért."
Szeretettel ölellek.