Festmények mesélve

Mamamaci40•  2014. február 8. 21:41

Két óra volt tegnap egy élet,
nem könyvszagú "tudomány"
csak néztem és hallgattam,
s magával ragadott az idő.

Maga a festészet, nem
közelít hozzám,
ám vannak kedvenceim.
Az aranyecset lebilincselt
engem, félig jutottam,
mert nem bírtam az
átérzett-átélt érzelmekkel.

Igaza volt páromnak,
méltatta volt tanárát,
aki nem magyarázott,
hanem mesélt,
láttatta ami a festményeken
nem látszódhatott,
olyan nyelven, amit
én mint laikus is megért.

S a festő, maga az ember,
beteg létében is tökéletes,
vérében az alkotás,
és már az én tudásom
sem felületes.
Valahol minden festmény
is vers, de színekben
s nem betűben,
élénk tűzben tartja a lelkeket.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mamamaci402014. február 9. 18:48

köszönöm szépen mindenkinek!

Kicsikinga2014. február 9. 17:27

Bizony, valahogy így Emőkém!

Törölt tag2014. február 9. 16:56

Törölt hozzászólás.

BakosErika2014. február 9. 13:17

Szépen megírtad, Macika!
Szeretettel olvastalak.

Törölt tag2014. február 9. 08:57

Törölt hozzászólás.

Doli-Erzsi2014. február 9. 08:17

Szép lett!

judit.szego2014. február 9. 08:01

"'Valahol minden festmény
is vers, de színekben
s nem betűben,
élénk tűzben tartja a lelkeket."

Mamamaci402014. február 8. 22:52

Köszönöm Gabriella!

Törölt tag2014. február 8. 22:44

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom