Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Élj emlékembe zárva
Mamamaci40 2012. április 21. 23:07
Próbáltam már néhányszor,
nem állt össze a sok sor.
Hogyan lehet könnyezve nevetni,
őt soha el nem lehet feledni.
Fiatal volt, gondoskodó lélek,
nekünk kamaszoknak
ahogy lehetett, s tehette, barát.
Gyorsírásra tanított,
barátnőjével, kinek óráin
az írógépeket püföltük,
szerzett nekünk csodaperceket,
Aztán később, már dolgoztam,
jött a hír, nagyon sietett,
el nem köszönhettem tőle,
sorsom úgy rendelkezett
betegen töltöttem a búcsúperceket.
Most kötök, sálat, kék is lesz benne.
Felejthetetlen első dolgozat.
Leírandó mondat:
"ez a kék sál nem az enyém"
vastagítva írva,
"ez a kék sál nem az anyám".
Hányszor biztosítottál minket
Erika, tudod, hogy eme ruhadarab
nem lehet édes szülénk.
Kérlek, élj emlékembe zárva!
Mamamaci402012. április 22. 20:00
köszönöm szépen Kicsikinga!
Kicsikinga2012. április 22. 18:52
Végtelenül megható!!
Mamamaci402012. április 22. 15:28
nagyon szépen köszönöm mindenkinek!
Avalon2012. április 22. 15:09
Szép, és megható nagyon :)
Eliza.2012. április 22. 12:18
Kedves emlékezés...
pippencs2012. április 22. 07:54
nagyon szép, megható!
gratulálok hozzá!
üdv
Piri
BakosErika2012. április 22. 05:30
Nagyon szép gondolatok!
Gratulálok!
juli482012. április 22. 05:29
Meghatóan szép, Macika! Ilyen kora reggel ne ríkass! Meghatódva olvastam, mert kinek nincs ilyen meghatódásra késztető emléke?
Derűs napot kívánok!
mezeimarianna2012. április 22. 03:44
szépen írtad le...
Törölt tag2012. április 21. 23:38
Törölt hozzászólás.