Egy óra délután

Innen messzebb van a szerelem, és gondoltuk, előbb megnézzük, hol is van a komp, szükség lehet rá a tavaszi kiránduláshoz, vár minket Pécs, jártunk már ott, és elég erős a vonzás hatalma. A szürke ég ellenére is kedvvel nézegetek körbe, imádom a földrajzórákat 3D-ben, közben gondolatban jegyzetelek.Ordas, kicsi tiszta falu, áhitatos csendjében megmártózik lelkem, tetszik az útmenti feszület magasztossága. Tovább, Géderlak nagyobb csend, több feszület, és hangulatfokozó a kicsi tiszta sportpálya mellett a gémeskút látványa.

Majd hirtelen, kiírva piros konténergarázsra fehér betűkkel VÁRÓ, s a következő pillanatban, mit tagadjam, könnyek lepték el a szemem, a maga fenségességében halk morajjal fogad minket a szerelem. Kis séta a lejtős betonon lefelé, gyorsan próbálom befogadni a képet, mert feltámad a szél, kifújja a gondjaim, hagyom...de elkezd esni az eső. Visszaülök, és nézem azt a két embert, hallom szavukat, nincs nálam gazdagabb ember a világon. Visszafelé még keressük a könyvtárt, felfedezzük az utcákat, a tejre várni kell még, és a fennkölt magasságból pokolra szállok alá hirtelen, megrángatták a nagykaput, és hálát adok Istennek, megengedte most a kutyát és nem engedte hogy betörjenek. De...akkor is kerek a világ...