Egészség-ügy

Nem írom ki fészbukra, mert nem lehet általánosítani, sok osztálya van a kalocsai kórházmak, de ez sajnos megtörtént. Két és fél hét után
hazaengedték a nénit a pszichiátriáról. Kértem lehessen hétfőn, hiszen könnyebben megtudjuk oldani, a doktornő ragaszkodott a szerdához.
Így hát múlt szerdára összeállt a haditerv, Ildit elvisszük Soltra, onnan busszal megy tovább Balatonszéplakra.
Mi megyünk Kalocsára a néniért. Jóformán el sem indulunk, telefonhívás a szomszédtól, hol vagyunk, jött a néni mentővel. Nem publikus a
magánszámom amit Soltig előadtam, Ilditől gyors búcsú, "rohanás" haza.
A szomszédban nincs a néni, na itt ért össze a föld az éggel, merre menjünk, hová vitték? Telefon a szomszédnak, nem tud semmit.
Párom elindul a házunkhoz, itt állnak bent a közben.

Sürgetnek, a kórházi kincstári ruhát adjuk oda. Ruhacsere, a zárójelentést sietve hozza a mentős a kocsiból. Eltelik néhány nap, mire
észreveszem, az iratok hiányoznak. Telefon, nem postázzák ki, megbeszéljük, párom bemegy érte. Közlik vele, náluk nincs, odaadták, telefon
nekem, mondom még most sem találom. Néhány perc, majd a megváltó hívás, megvan, tényleg ott volt náluk.

Zárójelentésben benne van, az új gipszet kedden le kell vetetni, optimistán indulok a rendelőbe, ez egyszerű kérés nem lehet probléma...
Tévedtem, az új asszisztens, kiről több eszet tételeztem fel, nem találta meg ezt a sort, átnézte a többi papírt is, ami szép rendetlenségben
csücsült a kartonban, majd visszatért a zárójelentéshez, már ott tartottam, elkérem tőle, és megmutatom, hol olvasson...de megtalálta.

Lelkemben némi félsszel, hétfőn megyek a beutalóért....:(((