Dacos védelem

Mamamaci40•  2015. február 4. 17:38

Holnap megint kontroll,fáslizott? (hát hogyne...éjjel-nappal két műszakban...persze, reggel, amikor muszáj, mielőtt indulunk, de igen szívesen rátekergetném azt az műszart a gyártó nyakára, több mint egy évtizede, mióta a társam, még volt benne textil, most meg már a cédulkára sem írják ki)

Fáslizgattam! rosszalló tekintet, és úgy érzem magam mint a kisgyerek, aki minden tiltás ellenére nagy rosszat vétett, pedig csak...éltem.

Na mindegy, túlélem valahogy, csalánba nem üt a ménkű...bár próbálkozott néhányszor már, de eddig még én nyertem...kétesélyes a dolog, betegnek számítok én is a helyi társadalomban...és kapok egy-két hét bentlakást, vagy új vezetés mellett még mindig nem vagyok beteg...:((


Betegtárs most tért haza három hét után...vissza a munka világába, mondja bent is dolgozott, a munka nem áll meg, s így is összecsaptak a feje felett az egyetem ügyei. Persze, fontos dolog, hogyan telt a benti világ, nem mindegy a légkör sem, szép volt jó volt, bár az csak infantilis humor, hogy Hawaii és 18 éves chippendale fiúk legyezővel, lényeg hogy van humorunk:)) s ekkor...volt bent Naszvadi nevű beteg Ági. "szó bennszakad, hang fennakad"...voltunk bent egyszerre vele, a bemutatkozás a következő: Ági rám néz, mit mondtál? a nevemet...Naszvadi Sándorné Emőke.

Nem rokon - gondolkodik -csak név...hát igen, ő vele született, én kaptam. Sok emlék tolul elő, finom házitej, s persze, a sok huhogó, hogy zsíros, s hová teszed az ablakból, ha jön a nagyvizit?

Soj hűhó a semmiért...ebédelni nem lehet bent, de a sarkokban porcicák vokáloznak...akkor én az ablak mellett feküdtem, s egyértelmű volt, lesüllyesztem a sarokba...évek maradékát kotortam össze üvegen egyetlen mozdulattal.


Holnap, túl a tortúrán, megyek látogatni is...mondjam meg, Pöttyöske üdvözli, már most tudom, nagyon fog örülni. Dacos védelem...sorsunk ellen nem tehetünk semmit, hiszen vagy már eleve így jöttünk a világra, mint én is, vagy "kaptuk", de optimista gondolkodással el lehet s kell viselni, és ezek a barátságok értékükkel feledtetik kicsit a kellemetlenségeket, ha jó a csapat, még gyógyító is lehet együtt könnyebb elviselni a nehézségeket, s ha marad meg baráti kapcsolat, kincsével néha dombnak érzem a gond-hegyet. 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mamamaci402015. február 5. 14:46

köszönöm Erzsi!

Doli-Erzsi2015. február 5. 08:02

Macika csak pozitívan, mert minden nap egy holnap!
Szeretettel olvastalak.
Ölelésem.

Mamamaci402015. február 5. 06:54

Erika, skary köszönöm!

skary2015. február 5. 05:00

előre

BakosErika2015. február 4. 20:11

de optimista gondolkodással el lehet s kell viselni, és ezek a barátságok értékükkel feledtetik kicsit a kellemetlenségeket, ha jó a csapat, még gyógyító is lehet együtt könnyebb elviselni a nehézségeket...

Nagyon igaz, Emikém.
Szeretettel olvastalak.

Mamamaci402015. február 4. 19:07

Kinga, Anna köszönöm!

Törölt tag2015. február 4. 18:38

Törölt hozzászólás.

Kicsikinga2015. február 4. 18:04

"néha dombnak érzem a gond-hegyet. "

Drága Emőkém!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom