Barka

Mamamaci40•  2014. február 23. 14:59

Szokásos reggeli út, fájdalmas kísérővel,
könnycseppek arcomon, de menni, tenni kell.

Gyönyörű kusza természet-kép,
kerítés van mögötte, de az idő leplet szőtt,
s nem látni mást, a házból kicsit, s a háztetőt.

Szomorúságomra vigaszt kerestem,
és hatalmas mosolyt találtam,
szégyen ide, szégyen oda egy barkát szakítottam,
most egy másik aprósággal itt áll a vázában.

A barkának története van,
visszapörgetek pár évtizedet,
valamivel több mint kettőt,
s akkori-most hangulatot idézek.

Húsvét táján erre jártunk mindig
kirándulni, barkát szedni,
zsilipnél a hajókat nézegetni,
akkor még nem sejtette senki sem,
lelkemet itt marasztalja a barka,
s idehoz haza a rámtalált szerelem.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mamamaci402014. február 24. 08:07

köszönöm Erzsi!

Doli-Erzsi2014. február 23. 20:38

Néha nagyon jó visszaemlékezni!
Ölelésem.

Mamamaci402014. február 23. 19:48

Judit, Zsu köszönöm!

10082014. február 23. 19:08

Szépséges emlékezés.
megnyugtató, békés

Ölellek, Zsu

judit.szego2014. február 23. 16:47

Nagyon kedves gondolatsor!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom