Angyalt láttam 3.

Úgy illik Ildi is kapjon saját verset,
kicsit visszapörgetem az idő kerekét,
nem sokkal csak közel két hónappal,
visszaemlékezem arra a szombatra.

Arra a szombatra, arra az esküvőre,
amelyen koszorúslány volt,
az emléket nemcsak fénykép őrzi,
hanem szívünk-lelkünk is,
hiszen büszkeségünk határtalan volt,
ahogy a legszebb ruhában vonult
a menetben.

Elfogultság is, hogyne lenne a sorokban,
de tényleg övé volt az egyik legszebb
bordó ruha, s volt egy pillanat
mit nem feledek el soha.
Készültek az indulásra, lassan sorjáztak kifelé,
párom izgatottan kérdezgette,
ugye Ildié nem ilyen...nem ilyen...
hiszen mindenféle árnyalat, több stílus, fazon
nem volt egységes bár megkívánta volna az alkalom.

S majdnem utoljára megjelent Ildi,
apja szemében maga a SZERETET,
akkor ott megint angyalt láttunk,
mit nem ad vissza a fénykép,
azt jól megőrzi az emlékezet.