Amikor jó szívek találkoznak

Mamamaci40•  2014. szeptember 25. 09:32

Hol volt hol nem volt, így kezdődnek a mesék...de ez megint egy igaz történet, jó-brummos. Még tavasszal volt itt egy gitárkoncert a Faluházban, csodálatos élmény volt, és hozott egy jó barátságot nekem. Faluház...különböző rendezvények helyszíne, ott van a színházterem, előtérben két számítógép, be lehet járni netezni, csak mi Ildivel nem szerettük, mert bárki beleolvashat a vállunk felett, hogy mit is írunk, ezért jobb a könyvtár, ott másképpen vannak beállítva, de oda is csak nyomtatni megyünk.

Az előző hölgy igen antipatikus volt számomra, a Faluház angyalkája, láttára mindig törpének éreztem magam, már azért mert annyira lenézett engem. De aki most került oda, és a gitárkoncertet is ő szervezte, közben jó barát lett.

Tegnap megérkeztek a postára a kőbányai könyvek, délután vittem egyet megmutatni. Hétvégén, szombaton egy igen nekem való programról maradok le, éppen egy szívmelengetőbb miatt. 

A Magyarország szeretlek rendezvénysorozat keretében itt is lesz mindenféle műsor, és délután a vetélkedő, keserű társadalomkritika, Zsuzsa és Éva az Abigél részletet nem merték betenni a kérdések közé, és már előre félnek hogy az irodalom témakör így is nehéz lesz.

Beszélgetünk egyszer csak Éva felpattan, besiet a pult mögé elvesz egy papírt, összehajtja...de nem is...beleteszem egy borítékba - mondja. Vissza ér, és a kezembe nyomja - ha már nem tudsz jönni, mosolyog, és látom adott egy saját meghívót.

Még gondolkodom, hogyan is lehetne, de beesni ide sem jó, viszont a tortás Mókust nem illik ott hagyni, a köszöntés közepette...ha már sikerült megszerveznem neki, hogy abból a finom sütiből legyen. Nem igazi köszöntés majd hétfőn, 19 éves lesz már.


Tegnap Éváék már készülődtek a játékhoz, alakították a két csapat helyét, én a sarokban ültem az ajtó mellett, közbeszóltam, az egyik asztal a székekkel közelebb esik a helyhez, ahová a vetítőt akarják, arrébb toltak mindent, jó de most a másik oldalon nem látják rendesen. Zsuzsa tanácstalan, Éva elkezdett tudományosan számolni, kilépte, hogy két és fél padlólap az asztaltól mindkét irányban.


Ha van időm délután beülök, kicsit megváltjuk a világot, elolvasom, amit írogat, és tegnap megtudtam, neki nem jár adóvisszatérítés...a mellrákra.....két éve halt meg a férje, három nagy gyereke van...szomorú hogy mi mindig fent keressük a csodát, pedig átesünk benne.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2014. szeptember 25. 22:37

Törölt hozzászólás.

Mamamaci402014. szeptember 25. 21:09

köszönöm pepo!

pepo2014. szeptember 25. 20:06

telítve a minden napok...

Mamamaci402014. szeptember 25. 19:11

köszönöm Erika!

BakosErika2014. szeptember 25. 19:04

Annyira jól tudod a mindennapok jó és rossz pillanatait elénk tárni, Emi.
Szeretettel olvastam remek gondolataidat.

Mamamaci402014. szeptember 25. 16:42

Erzsi. honfidemo köszönöm!

Törölt tag2014. szeptember 25. 15:30

Törölt hozzászólás.

Doli-Erzsi2014. szeptember 25. 15:14

Macika jó volt olvasni az igaz mesédet!
Ölellek.

Mamamaci402014. szeptember 25. 12:49

köszönöm Sea! Nekem sosem volt naplóm, pontosabban írogattam néha vigaszt magamnak, de ez jobb:)

Törölt tag2014. szeptember 25. 12:41

Törölt hozzászólás.