Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Akkor és most
Mamamaci40 2014. február 18. 04:34
Ez a ház kicsit visszavezet minket a múltba,
nem annyira az emlékeken, inkább a
tárgyakon át. Ha megvan a belső csendünk,
életet mesél, dolgos kezek munkáját.
Örök perlekedést, zsémbelést
kiszúrt labdákat, a titkos házat,
ahová nem lehetett belépni csak úgy,
egy bácsit aki inkább elvonult
a cipészműhelybe, mintsem
hallgassa a háborút.
Aztán elmúlt ez is, mint minden,
elköszöntek a gyerekek is,
s lett megannyi új család.
S végül távoztak a szülők,
elcsendesült a ház.
Mi nem forgattunk fel egyből mindent,
lassan alakult a mostani belső.
De mint lenni szokott, amit használnak,
egy idő után elvásik, s ha nincs rávaló
de van kreatív ész, jó lesz még a másik,
így lett a régebbi konyhaszekrényből
szekrény a mosogató alá, a megmaradt
részek tűzben égtek, mire jó a spórolás.
Még egy régi darab jut az eszembe,
múlt században, régi lakhelyünkön
egy keretes ágy, amiből kamraszekrény
lett, akkor még tömve minden jóval,
nem mutatta szelét a változás.
Néhány szög egy kalapács, anyázás,
ha rossz volt az ütés, de el nem
felejtem, falat ütöttünk hogy beférjen
a hűtőszekrény mellé.
Faldíszítés járólapozással,
mire készen lettünk, a lakás
megszületett, mint egész
csinos darab, de úgy hozta
sorsunk, másé lett,
nekünk adatott új lehetőség,
sok nekünk új bútordarab.
Mamamaci402014. február 18. 14:28
Jolán, Judit köszönöm!
judit.szego2014. február 18. 13:00
:)
Molnar-Jolan2014. február 18. 12:42
:)
Mamamaci402014. február 18. 11:46
Erzsi, Sea köszönöm!
Törölt tag2014. február 18. 08:33
Törölt hozzászólás.
Doli-Erzsi2014. február 18. 07:56
Macika ölellek.
beam2014. február 18. 04:37
puszim!
skary2014. február 18. 04:36
régi bútordarab vagy a háznál
mindig vitézűl szolgáltál :)