Akkor és most

Mamamaci40•  2014. február 18. 04:34

Ez a ház kicsit visszavezet minket a múltba,
nem annyira az emlékeken, inkább a
tárgyakon át. Ha megvan a belső csendünk,
életet mesél, dolgos kezek munkáját.

Örök perlekedést, zsémbelést
kiszúrt labdákat, a titkos házat,
ahová nem lehetett belépni csak úgy,
egy bácsit aki inkább elvonult
a cipészműhelybe, mintsem
hallgassa a háborút.

Aztán elmúlt ez is, mint minden,
elköszöntek a gyerekek is,
s lett megannyi új család.
S végül távoztak a szülők,
elcsendesült a ház.

Mi nem forgattunk fel egyből mindent,
lassan alakult a mostani belső.
De mint lenni szokott, amit használnak,
egy idő után elvásik, s ha nincs rávaló
de van kreatív ész, jó lesz még a másik,
így lett a régebbi konyhaszekrényből
szekrény a mosogató alá, a megmaradt
részek tűzben égtek, mire jó a spórolás.

Még egy régi darab jut az eszembe,
múlt században, régi lakhelyünkön
egy keretes ágy, amiből kamraszekrény
lett, akkor még tömve minden jóval,
nem mutatta szelét a változás.
Néhány szög egy kalapács, anyázás,
ha rossz volt az ütés, de el nem
felejtem, falat ütöttünk hogy beférjen
a hűtőszekrény mellé.

Faldíszítés járólapozással,
mire készen lettünk, a lakás
megszületett, mint egész
csinos darab, de úgy hozta
sorsunk, másé lett,
nekünk adatott új lehetőség,
sok nekünk új bútordarab.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mamamaci402014. február 18. 14:28

Jolán, Judit köszönöm!

judit.szego2014. február 18. 13:00

:)

Molnar-Jolan2014. február 18. 12:42

:)

Mamamaci402014. február 18. 11:46

Erzsi, Sea köszönöm!

Törölt tag2014. február 18. 08:33

Törölt hozzászólás.

Doli-Erzsi2014. február 18. 07:56

Macika ölellek.

beam2014. február 18. 04:37

puszim!

skary2014. február 18. 04:36

régi bútordarab vagy a háznál
mindig vitézűl szolgáltál :)