A saláta

Mamamaci40•  2016. május 9. 15:37

Nevét nem tudom, "a néni aki alig éri fel a biciklit, de rendületlenül árulja virágait a bolttal szemben a lámpaoszlopnál". Párom kedélyesen társalog vele mindig, múlt héten hallottam kiselőadását az önjáról kapájáról, s bár nekem van szerencsém ismerni a humorát, mindig meglep. Örömmel láttam a nyolcvan évébe csempészett mosolyvirágot a  ráncos arcon. Vasárnap mindig korábban érkezem, a néni már ott állt a portékájával, pünkösdirózsa csokor, két fej saláta. Visszafelé persze megállított, mondtam sietek haza, időre főzni hiszen korán zárnak. Rám nézett s közölte ellentmondást nem tűrő hangon: adok egy salátát, s már nyomta is a kezembe, és adott egy nylont is. Jó lesz Mókus-eledelnek holnap. Mesélem páromnak, mondta, majd hallja ő is, és hogy bárki bármit akar adni itt mindig fogadjam el. Ezt mondani se kell, ezzel bizalmat is lehet építeni. Megint eszembe jutott a nénim, hihetetlen holnap lesz egy éve hogy nincs velünk..."Te nem szereted az öregeket! Dehogynem, akit lehet" és higyjétek el nemcsak a saláta...vagy bármi teszi!!!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mamamaci402016. május 9. 20:08

Én köszönöm, hogy olvastál Kinga!

Kicsikinga2016. május 9. 18:46

Jó, mint mindig!
Örülök, hogy írtál!

Mamamaci402016. május 9. 17:13

Viszont-ölelés Erzsi!

Mamamaci402016. május 9. 17:13

...és a szerénységed a legfőbb erényed...de most hogy mondod...holnap reggeltől mindig szépnek fogom látni a tükörben a magam lassan fél évszázadát, skary!!

Doli-Erzsi2016. május 9. 16:54

Macika én elhiszem és tudom!
Ölellek!

skary2016. május 9. 16:51

látod milyen érdekes?...megszépít a múlt...azé vok olyan nagyon gyönyörű :)