A kis fenyő

Mamamaci40•  2014. április 16. 18:30

Hol volt, hol nem volt, valahol a képzeletemben, volt egy gyönyörű szép fenyőerdő. Híre járt ország-világban, soha senki nem nyúlt hozzá, nem bántották rontó kezek, a fenyők boldogan élték életüket. Ám, volt egy picike, valahol az erdő szélén...hogy-hogy nem ő nem fejlődött úgy mint a többi, s bár nem bántották, de szegényke mégis sokat kesergett sanyarú sorsán. Nap apja, Szél anyja nem sokat foglalkozott vele, jutott ami jutott, nem tulajdonítottak nagy jelentőséget neki. Eső a barátja volt, így valahogy csak sikerült neki is növekedni. Történt egyszer, hogy egy holdas szép éjszakán az egyik csillagocska meghallotta a sóhajtozását, s megindultan fordult a Holdhoz segítségért, szánják meg a kicsit, valamit találjanak ki, lehessen neki is jobb élete. Másnap a Hold felkereste a Napot és a Szelet, kérdőre vonta őket, miért bánnak olyan mostohán a fenyőcskével, de igazi választ egyik sem tudott adni.
Jól van - mondta a Hold, látom nincs hozzá szeretet a szívetekben. Jól jegyezzétek meg, mostantól én is figyelem őt, s ha még sokáig hallom a jajszavát, nem állok jót magamért, s én keserítem meg a Ti életeteket.
Megijedtek, s attól kezdve jutott neki napfényecske is, szellőcske is.
Aztán darab idő múlva, csak bejutott az EMBER az erdőbe, de nem rontó szándékkal csak ritkítani, s telepíteni akart. Az EMBER, aki egy jólelkű nyílt szívű erdész volt, szívesen kirándult ott, egyszer észrevette a kicsi fát. Csodálkozott, hogyan lehet hogy a többi olyan szépséges, ő pedig pici maradt. De nem töprengett rajta sokáig, elvégezte a feladatát, s mielőtt elhagyta volna az erdőt, támadt egy ötlete...óvatosan kiemelte a fácskát, hazavitte a kertjébe, s évek óta gondozza azóta is.
A Nap és a Szél, miután egy ideig kereste őt, meg is feledkeztek róla. Aztán egyszer meglátták a kertben, nagyon megtetszett nekik, nem is gondolták, bizony- bizony ők a felelősek azért hogy a kis fa ugyan boldog, de még sokáig hallani a zokogását éjszakáról-éjszakára.

17 hozzászólás

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mamamaci402014. április 17. 11:20

köszönöm Erika!

BakosErika2014. április 17. 11:20

Nagyon szép, Emi!
Megható történet...

Mamamaci402014. április 17. 11:13

köszönöm Judit!

judit.szego2014. április 17. 07:54

Nagyon szép!

Mamamaci402014. április 16. 19:38

a saját életem, 2 mesét adok pályázatra, ez az egyik, Erzsi!

úúúúúúúú skary:))

skary2014. április 16. 19:26

úúúúúúúúú

Doli-Erzsi2014. április 16. 18:53

Macika ez olyan megható történet!
Ölelésem.