Szerelem-slam

Szerelem-slam

(Valentintól Valentinának Valentin-napra)

Ez kapcsolat nem másolat, nem másolunk mi másokat – olyat láttunk már sokat,
Mint sok rózsaködbe burkolt álmokat: – marad a végén két áldozat,
Az nem szerelem; az kárhozat, mi nem ad sokat – de sorscsapásokat.

De neked értem rég a valóságodat, ittam a könnyed – a zokogásodat,
Égből kaptam a bohóságomat, hogy megnyissam a szívedben a zárakat.
Lelkeden láttam mélyre vájt árkokat, eltorlaszolt hidakat, lelakatolt ajtókat,
A szívem ettől megszakadt – és húsából kovácsoltam kulcsokat.
Szavammal űztem el az átkodat – és szemedből lobbant fényáradat,
Akkor végre láthattam a mosolyodat. Őszinteség volt maga a varázslat.
Onnantól te tépted a láncokat, döntöttél: ledöntesz minden kőfalat,
Ringatva napfényben jártad a táncodat. 

Előbújtál egy hosszú tél után, és már együtt ittunk aznap délután,
Szikrák pattogtak bőröd pórusán, nyargaltál a szerelem párducán.
Akkor tudtam – ez nem a vég, felettünk a kezdet csillaga ég,
Bennünk lángol és belőlünk ég.
Egyszerre szóltunk, hogy: ” - Belőled még!”
Menekült előlünk minden árnyék -
Mikor égre véstük: Veled együtt szép!

 2026. február 13. ©: Tölgyes András #vers #slampoetry #szerelem #valentinnap