Viharfi Zápor Zivatar

Válaszvers

Ostrozánsky Gellért: Boros

című versére

Borvér

Óvd a bort, mint az írt igét,

Lében rejlik a szent emlék.

Bent ősdal fűt szív melegét...

Hol cseppje vész, hiányt idéz,

Mint vér, mi nélkül nincs egész.

2025. november 24.

#Bor #Vér #Ötsoros

#Válaszvers

Tükörbe zárt árnyék

Tükör vagyok, szétrepedt szív.

Vasrácsok között gondolt csend.

Elhasznált tárgy, mi tönkresírt.

Egy pók hálóba font ott lent.

- Aréna és törlőpapír...

Sárbasüppedt tulippollen.

Egy hangtalan sikoly, mi sír.

Csak vihar s villám tombol benn.

2025. november 04.

Verspárkereső - (slam poetry)

Állj fel! Szólalj meg! Ez nem verseny, hanem közös ünnep!

Érzelemáradat-tengerrel lehengerel, vagy a kútból az útra terel.

Így találkozol rokonlélekkel, - az kell - vagy csak, ami nyomaszt, azt mondd el! 

Néha kalapácsként lecsapnak a szavak, mert a mondatok, mi mindent mondhatnak, ha hatnak, - vagy e hétnek. 

Mint selyemkendő úgy simogatnak, néha burkoltan burkolnak, néha nyíltan tanítanak.

Ami kell; azok emberi érzések, régről feltörő emlékek, saját gondolatok, amik mélyre beégtek, 

vagy szóba jöhet egy kritikus péntek, vagy a “Robinson” - az a Krúzó - ki lakatlan szigetet körülúszó, 

- lehet; új szó! Ami felszabadító, a sorok között is lehet gyógyító, a költészete tűzforró. 

Legyen élő, és lélegző, az sem baj, ha ma feledhető, ha te vagy az ő.

Mert én meg én vagyok; - szabályokat felrúgva szabályokat alkotok!

- Merjél önmagad lenni! A kincseidet közösbe tenni! - Csak ennyi!

A szavakat meg lehet inni, a szótagokat csemegeként egyesével enni.

Aki magát ki tudja tenni, az szívmasszázzsal lelkeket menteni képes.

Elég ha a pók és a kígyó a mérges, - a szívem éhes, tenyerem érdes, 

Szóbalzsammal kenegetem, édes! Kéjesen mézes az érzés, - felelevenít! 

Ma szeret, holnap nevet, néha megvet, néha megfedd, néha meg fenyít. 

De sohasem istenít semmit, - Elég is volt szólni ennyit.

Talán enyhít! - Ahogy az Égen fenn, úgy a Földön lent, - itt!

2025. október 23.

©: Tölgyes András

#slampoetry #verspárkereső #szatíra

#vers #közösösség #arspoetica

A hibátlan bölcs - (Einstein szól - Karinthy ül)

("Aki még sosem követett el hibát, valószínűleg még sosem próbált semmi új dolgot." — Albert Einstein)

Mikor sosem rontottál el semmit,

Életed díszlet lett, - nem tett, nem hitt,

Újba nem vágtál, bambultál falat,

- Világ elhaladt. - S Maradtál alatt!

2025. október 22.
#vers #parafrázis #tétlenség
#mulasztás #passzivitás #következmény

#négysoros #filozófia #Einstein

#epigramma

Út a kútba

Önsajnálat mély kútjába

sosem süthet be napfény,

Süppedő mocsárvilágba

gyökért nem vet a remény.

Ott szó szót is követhet...

A hangok már csak visszhangok,

s mit ember el nem viselhet;

vak, vádkáráló varangyok…

2025.augusztus,05
#vers #csalódás #önvád #önsajnálat #remény