Magdaleine blogja
Ábrándozás
Mindig nagyon várlak
nem tagadom
Azt, hogy mellettem légy
minden akaratom
A széllel üzennék Neked
kiáltanék feléd
nem lehet
Nyújtom két karom
újra hívlak
Gondolatban
karjaimba zárlak
Édes, drága órák
Óh jöjjetek!
oly rossz így egyedül
szenvedek
Rád gondolok kedves
nagyon-nagyon várlak
Ha nem jössz el hozzám
elepeszt a bánat!
Várakozás
Várok valakit, hogy eljöjjön
Vagy erősebb a szeretetnél a közöny?
Megpróbálom félretenni a gondolatot
mert szívem - csak Te érted dobog.
Érzem - nem jössz el hozzám
reménykedem mégis
Várok rád.
Kiáltanék feléd - gyere el!
távol vagy - a hangom nem ér el.
Nyújtanám a karom,hogy elérjelek,
itt légy mellettem - öleljelek!
Szeretném elmondani, hogy szeretlek!
Ezerszer bánom, hogy elengedtelek
Sajnálom, hogy megbántottalak
De amíg élek: a szívem rabja vagy
Elmentél
Szólok: szerelmem, egyetlenem!
Mondd - hol vagy?
Elmentél. Igen.
Nem! Ez lehetetlen!
Nem fogja fel értelmem.
Elmentél.
Mi történt velem?
Oly ködös lett minden hirtelen.
Szólok:egyetlenem, szerelmem!
Minden percem - gyötrelem.
Nézd!
Érted remeg mindenem.
Érted nyújtom két kezem,
érted sírom két szemem,
Segíts nekem!
Ne hagyj szenvednem!
Fel klell ébrednem:
elmentél kedvesem.
Cím nélkül
Egyszer
talán én is boldog voltam
Mint a virág szirom
én is nyílladoztam
Úgy éreztem akkor
minden olyan szép..
Azt hittem az élet
egy csodás álomkép
Úgy érztem akkpr
te is szeretsz engem. azt hittem - e földön
mi vagyunk csak ketten
Álom volt, vagy valóság?
Olyan volt, mint egy szép, színes álom
Te eljöttél - édes csókod éreztem a számon
Éreztem a kezed - lágy simítását
Éreztem a szíved dobogását
Néztem a szemed- mely mindíg elvakított
Éreztem a csókod - mely elbódított
Éreztem, hogy tested - megremeg
S mégis tudtam:
nem lehetek a tied!