Kanapé

RudolfB•  2017. december 23. 19:34

Volt egy kanapénk. Szocreálos, múltidéző, vörös színnel. Félig kitört lábbal, így elmozdítani sem lehetett. Évek óta ugyan abban a pozícióban állt. Mint aki nem mer megmozdulni, csak vár valamire. Várja a megváltást...
De ezt senki sem tudta, mert mindig ki volt nyitva. Azon aludtunk. Apa, anya és én.
Sosem volt beágyazva. Szép dísztakaró volt ráterítve, hogy elfedje a valóságot. Mert piszkos volt a kanapé. Főként az alja. Telis tele bűnnel. Az ágy alá söpört problémákkal. És mi ezen a halmon aludtunk. Én, középen, a szemétdomb tetején. ( Mostmár értem, miért becézett apa, az ő kiskakasának...)
Azután be lett csukva a kanapé. Elfértünk rajta ketten is. Már nem volt többé anya. 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

BakosErika2017. december 25. 09:14

...

R3ventlov2017. december 23. 20:30

Szomorú, megható emlékezés...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom