Játék a szavakkal
SzemélyesKertünkben
Szép februári tavaszban,
méhek zsongtak a szabadban,
sárgállott a zsiba virág,
kíváncsi volt a hóvirág,
bimbózott a kék ibolya,
rügyet bontott a vén fűzfa.
Mindezt látta a zord Tél,
bősz haraggal visszatért,
fagyot küldött a földre,
hópaplannal jól befödte,
szélparipákkal rúgatta,
tavaszt hozót fagyasztotta.
2021. 02. 11.
Kesergő
Emberek elől menekülök,
kik lelketlenül bántanak,
jó lesz nekem magányosan,
elbújva a sziklák alatt,
Egész nap gondolkodom,
időm bőséges, végtelen,
társaim a kismadarak, kik
csodálkozva figyelnek.
Nem tudják ki vagyok,
mégis hívnak, csalogatnak,
- a fák közt biztonságosabb,
s én bánatosan utánuk indulok.
Felépítem lomb kunyhómat,
őszig biztos menedék,
teremnek a bogyók, gombák,
mindig van étel, - nekem elég.
Mikor jön a téli hideg,
már messze járok én,
elmegyek egy más világba
hol nincsenek madarak,
vagy ki tudja, lehet, vannak,
vissza mégsem találtak.
Én sem jövök, ott maradok,
itt senkinek sem hiányzok.
Gondolataim ( Nőnapra )
Virágok milliói
e napra kinyílnak,
pénztárca függő
ki milyent kap.
Vágott virágot, vagy
turbózott cserepest.
- Az év többi napjára
is jut majd szeretet?
Megadott témára írtam
Boldogan viselem arany gyűrűmet,
mellyel hozzád kötöttem életemet.
Azóta ott csillog gyűrűs ujjamon,
ragyogó fénye, aranyozza napom.
Farsang idején
bolondsipka, csörgődob, farsang, bilagit
Bolondsipka fejemen,csörgődob a kezemben,így járom vidám táncomat,farsang idején. Húshagyó kedden, reggeltől-estig, fánkot csipegetek,hogy epém is bírja,bilagit a kísérő étek,így torkos csütörtökre,étvágyam a régi lesz.