VAN AZ ÚGY

M.Laurens•  2015. május 7. 14:31

Figyelem! 

A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért  tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő  dátum jelzi. Ezért tovbb publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.

Köszönöm megtisztelő figyelmét! 



M. Laurens:

 

VAN AZ ÚGY...,


Van az úgy, hogy, néha

a mosoly is fáj az arcunk szegletén,

van az úgy, hogy az ember

lelkét mocsokba tiporja egy kretén.

Van az úgy, hogy meginog a lélek,

és világgá ordítaná, hogy: Látod? 

Magamra hagyottan sem félek!

 

Van az úgy, hogy a harag fáj,

– legszívesebben csak ölelnénk –

s hazudunk mégis magunknak,

félve, hogy a bizalom elszáll.

Van az úgy, hogy valaki

a társától őszinte szóra vágyik,

de félve hogy elveszítheti őt,

nem jut el, csak a hazugságig.

 

Van az olykor úgy, hogy 

a szellemnek teremteni kéne,

– valami szépet, valami jót –

mégis esztelen rombolás lesz vége.

És van az úgy is, 

hogy réges-régen feledni kéne:

mert az emberségbe vetett hitünknek,

máskülönben vége!

 

( Pest-Buda 2015. május 7-15.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Krisztinka2015. május 8. 11:11

Van bizony...

Kandabula2015. május 7. 21:26

Hát bizony... van az úgy. Nálam volt, el is váltunk. Mit is mondjak, ez egy vers.

bakonyiili2015. május 7. 21:12

Élethelyzetek! Kérdések - Feleletek.
Félelmek - Hazugságok.
Teremtés - Rombolás!
Emberek vagyunk, hibázunk.
Nagyszerű eszmefuttatás, gratulálok: Ili

Törölt tag2015. május 7. 20:36

Törölt hozzászólás.

judit.szego2015. május 7. 20:23

@judit.szego: Elég értelmetlenre sikeredett, de -remélem- meg fogod érteni.....

judit.szego2015. május 7. 20:21

Miklós! Te nem tudsz még csak egy közepes verset sem írni, ez is egy nagyon nagy vers, ahogy mondani szokás! Baráti öleléssel: szegő Judit
"Van az úgy, hogy valaki

a társától őszinte szóra vágyik,

ám fél hogy elveszítheti őt,

s nem jut el, csak a hazugságig."

Mikijozsa2015. május 7. 18:57

Szia Miklós, ez igazi, őszinte alkotás.

baramara2015. május 7. 18:43

"Van az úgy, hogy valaki
a társától őszinte szóra vágyik,
ám fél hogy elveszítheti őt,
s nem jut el, csak a hazugságig."

bölcs gondolatok... gratulálok, Miklós!

Perzsi.2015. május 7. 18:10

Miklós köszönöm, hogy olvashattam.

Van olyan része, több is, ami számomra is megfogadandó.

"És van az úgy is, hogy feledni kéne,

mert emberségünknek

és hitünknek, máskülönben vége."

Gratulálok neked.

Öleléssel:Erzsébet

anci-ani2015. május 7. 17:45

Szívbemarkoló igazságok szépséges versedben kedves Miklós!
Van nagyon sokszor az életben, hogy megbántanak olyanok, akiket csak irigységük vezérel...,
van, hogy akit szeretünk meg nem sértünk inkább hazudunk...
teremtünk, élünk, alkotunk de néha rombolunk....
Ezek mind az életnek nagy igazságai, melyek kísérnek utunkon minket!
Szépséges versed nagyon megható!!!

Rozella2015. május 7. 17:09

Nagy igazságok és komoly tapasztalások...,de sajnos a bölcsesség csak egy bizonyos idő után kezd teret nyerni az életünkben, a legtöbbször a tétova bizonytalanság és a "talán jól csinálom ?" marad, meg a belső hangok...Elgondolkodtató, szép sorok!

Kicsikinga2015. május 7. 16:09

Jaj, mennyire igaz, amit írtál, és milyen szépen!
Meg is könnyeztem, mert mostanában, egyre sűrűbben gondolok a "volt"-ra, vajon jól tettem-e a dolgomat?
Többnyire azt mondom magamnak, hogy sajnos nem.