Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
PÁR SZÓ A HÁROM PONTRÓL
M.Laurens• 2014. január 25. 15:22
PÁR SZÓ A HÁROM PONTRÓL
(széljegyzet)
Egyre több olyan írás olvasható, ahol pont, vessző, kettőspont stb. írásjelek helyett három-pontokat láthatunk. Néha egy mondaton belül is többször, de akár szavanként is. Vajon ez csak egy új divathullám, vagy létezik ennek a magyar nyelv szabályaiban is lefektetett valós igazolása.
A kérdés magyarázatainak kutatása közben leltem rá, a Magyar Nyelvtudományi Társaság , Anyanyelv-Pedagógia című szakfolyóiratának egyik cikkére. A cikk szerzője Keszler Borbála, a címe pedig: Az írásjelek, a szimbólumok és az egyéb jelek, valamint formai sajátosságaik.
Ebből szeretnék most idézni pár sort.
*****
A három pont a befejezetlenségnek, a gondolat megszakításának, töredezettségének, valamint az elhallgatásnak a jele. A kihagyást, a gondolat félbeszakítását jelölő három pont szóköz nélkül kapcsolódik az előtte álló szóhoz. Ha a mondat elejét hagyjuk el, akkor a megelőző mondat utolsó betűje (írásjele) után van köz, a három pont pedig tapad a csonka mondat szövegrészének elejéhez. Szóközt kell azonban tenni a következő szó első betűje elé, például: Harry a homlokát ráncolva kutatott az emlékezetében… egy kandallószőnyeg, rajta egy hatalmas kígyó… egy pöttöm emberke, Peter, akit Féregfarknak is neveznek… és egy fagyos, sípolóan magas emberi hang… Voldemort nagyúr hangja… (Rowling, J. K.: Harry Potter és a Tűz Serlege). Ha a kihagyás vagy a szünet vessző után kezdődik, a vesszőt a három pont elé nem tesszük ki (Timkó 1972: 26. szabálypont): Szegény ördög, már tavaly elpatkolt… khe… khe… pedig fiatalabb volt nálam (Déry Tibor: Kedves bópeer…!).
A három pont után nincsen szóköz, ha olyan újabb írásjel követi, amely szóköz nélkül kapcsolódik, például kérdőjel, felkiáltójel vagy idézőjel: Ugye…?; Hát akkor…!; Tehát…?; Mindjárt olyat mondok, hogy…!; Megtedd, vagy…!; Most itt maradsz, különben…! (Ha ugyanis kérdő, felkiáltó, óhajtó stb. mondat szakad meg, akkor a felkiáltó- vagy a kérdőjelnek a három pont után kell következnie.)
Nincs szóköz a három (illetve kettő vagy több) pont után, ha a pontok egy szón belül az elhallgatás jelölői. Például: Ez a Jancsi a gordét előkészítette, / Ez a Rózsi a s…ét belehelyheztette (Népdal). Persze az illetlen szavak kipontozása nem feltétlenül három ponttal történik, például: Benne vagyok a sz..ban.
Hasonlóan nincs szóköz a három pont után, ha az az expresszivitás erősítője, például: ret…te…ne…tes.
Ha hosszabb szövegkihagyást vagy szünetet akarunk a három ponttal érzékeltetni, akkor a három pont előtt és után is szóközt hagyunk: Mit mondasz? … Micsodája? … Persze hogy volt (Déry Tibor: Kedves bópeer…!). Emlékszik, barátom, az a kék ruhás lány, akit úgy megnéztem a bemelegítésnél … aki aztán olyan bájjal káromkodott, illetve lerámolt engem … én meg ugye ott a 11-esnél … (Esterházy: Termelési regény); És mindez állítólag értem! Énértem! A Terikéért! … Mert nem lesz Terikének vacsorája, vagy nem szárad meg a Terike ruhája reggelig, és lekési az iskoláját! … (Nők Lapja 1984/2. 12).
Általában ilyen elkülönített három ponttal szokás jelölni párbeszédekben a kérdezett habozását, hallgatását:
– Jól vagy, Harry?
– Igen … jól … nem tudom … – Harry türelmetlenül legyintett, majd felnyögött a homlokába fúródó újabb fájdalomtőrtől (Rowling, J. K.: Harry Potter és a Főnix Rendje).
Hasonlóan kell eljárni akkor is, ha csupán egyetlen mondatból áll a szöveg, de azt hosszabb szünet követi, például: Csak nem azt akarja mondani?… S akkor is, ha a beszélt nyelv szaggatottságát tükrözni kívánó szépirodalmi művekben az utólagos hozzáfűzések elválasztását szolgálja a három pont, például: Jelennek írunk … és tán a jövőnek (Arany János: Vojtina ars poétikája); Az a fontos a fiatalembernek, hogy dolgos, tisztességes lányt vegyen, ügyes legyen, viselje a szegénységet, s azután meg ne mutogathasson rá a falu az emberre, hogy lám, ennek is hol volt az esze, kit vett el. Samut meg a falut … így mondják, ha baj van a menyecskével (Sánta Ferenc: Isten a szekéren).
Három pontot használunk hiányos idézetek esetében is. Helyes ilyenkor (pontosságra törekedve) az idézett szövegből elhagyott rész jelölésére használt három pontot szögletes zárójelbe tenni (pl. Előre hát mind […], a néppel tűzön-vízen át), ezzel különböztetve meg az idézetből való kihagyást a saját szövegből való kihagyástól.
Olykor magában is állhat a három pont, például címként: Kertész Péter: …; vagy olyan párbeszédekben, ahol a három pont a beszélőpartner hallgatását jelzi:
– Miért verte halálra a kislányát
– …
– Sajnálja?
– … Igen … (Népszava 1987. április 17. 9.)
*****
Mindezekhez még egy apró megjegyzés. A három ponthoz, – helyes hanglejtés esetén- hacsak nem szerepel utána valamely írásjel, nem tartozik hanglejtésbeli eltérés, vagyis az előadó hangja továbbra is semleges marad.
( Pest-Buda 2014. január 25.)
Felhasznált irodalom: Keszler Borbála: Az írásjelek, a szimbólumok és az egyéb jelek, valamint formai sajátosságaik , A helyes hangsúlyozás és hanglejtés jellemzői , Montágh Imre: Nyelvművesség -A beszéd művészete
TOVÁBBI SZÉLJEGYZETEIM :
DUDVA VAGY GYÖNGYSZEM ? (A ragrímekről 30 példaverssel)
M.Laurens2014. február 7. 19:15
@kovacsagi: Igen ági ez tökéletesen lefedi azt a módot ahogyan és amikor okkal-joggal és szabályosan van használva :) Köszönet a példáért. :)
kovacsagi2014. február 7. 14:56
Csak mutatom... a címhez tökéletesen illő pontok. :)
Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év
65.
Pókhálók
Veled még… (Jó, hát jőjjön!)… szeretek…
(Tízkor?)… együtt hallgatni… (De ki? Tessék!)…
Egyetlen drótban… (Kérem, kötelesség!)…
egy idegben most ezer hang zizeg…
Rózsáidhoz… (Nem. Trafikba megyek.)…
Ez volt az utcád… (Olvastam a versét!)…
Arany Oféliát mondott a kertész…
(Csak.)… S ahogy hálóingben… (Még tizet.)…
kinyúlva… (Igen, és hát)… Soha többé!…
(Sajnos, átszállok.)… S rettenetesebbé
tesz majd a csók ujjamra, a kereszté…
(Ajánlom magam.)… És se hír, se posta!…
Hangok, tények, pókhálók, szakadozva…
Mégis kinyíltál, szeptemberi rózsa?!
M.Laurens2014. január 29. 16:05
@cseszlovak: Hát éppen ez az! Mert nem elég a rövidítés, de még azt is legtöbben helytelenül használják.
--------------------------
A magyar helyesírás szabályai/A rövidítések és a mozaikszók/278:
A rövidítések többsége után pontot szokás tenni...
--------------------------
Szóval akkor ez most h van, vagy h. van? :-)
cseszlovak2014. január 29. 12:07
@M.Laurens: nincs olyan szokás, hogy ez terjedne: h.!!!
kizárólag olyan szokás van, hogy ez terjed: h!!!
pont nélkül!
pl.: nem tudhatom h másnak e tájék mit jelent
Mygan2014. január 27. 23:07
:)
M.Laurens2014. január 27. 12:08
@lilapetunia: Kedves Márta!
Így már értem az érvelés lényegét, vagyis ez esetben a polimorfizmus, zárójelek közt értelmezendő.
Ám ha még így is nézzük, a "polimorfizmusnak", nincs közvetlenül értelmezhető kapcsolata a három ponthoz. Pontosabban fogalmazva a három pontnak, mint önálló nyelvtani egységnek, nincs önállóan értelmezhető tartalma, sem a tartalmat befolyásoló hatása. Van ugyan egy használati mód az elhagyás, de ekkor mindenki arra gondol amire akar, illetve ami az adott kultúrkörben bevett értelmezési formula. ( Mindjárt olyat mondok, hogy…! )
Visszatérve az ön által említett példára, kedves Márta. A három pontnak nincs mondatrészeket tagoló, vagy elkülönítő, hangsúlyozó szerepe, ezért önmagában nem képes megváltoztatni egy adott szöveg értelmezését, legfeljebb csak annak hangulati környezetét határolhatja körbe. Ilyetén módon a három pontnak nincs köze egy szöveg "polimorf" értelmezéséhez.
Mint írja: " A hozzászólásokból nekem úgy tűnt, hogy sokan a nem egyértelműséget gyengeségnek vagy hanyagságnak fogják fel, pedig szerintem nem az. Erre kívántam rávilágítani."
Igen, valóban írtam magam is róla, hogy a központozás hiánya minimum két élű fegyver. Mivel nem-is magyar találmány, és nem-is mai (http://enciklopedia.fazekas.hu/irodalom /Szurrealizmus.htm), ezért szerepe és használatának értelmezése időközben megváltozott. Máig vita tárgya, amit sem ön, sem én nem fogunk tudni lezárni. Ám mindezeknek az általam közreadott jegyzethez nem sok köze van. :)
Tisztelettel és baráti üdvözlettel: Miklós
lilapetunia2014. január 27. 10:29
@M.Laurens:
Kedves Miklós!
Nem ismerlek téged / Önt, a két internet fórumban tapasztaltak alapján nem tudok válaszolni az elsö mondatban feltett kérdöjel nélküli kérdésre.
A genetikai cikk természetesen valami egészen másról szól.
Amire én az írásjelek elhagyásával (illetve helyenként a három ponttal is) kifejezett polimorfizmus, vagyis többféleképpen értelmezhetöség alatt gondoltam, arra van egy ismert példa a magyar történelemböl:
Reginam occidere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico
A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.
A szöveg kétféle, egymással ellentétes értelme csupán a vesszők alkalmazásával áll elő:
A királynét megölni nem kell, félnetek jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem, ellenzem.
A királynét megölni nem kell félnetek, jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem ellenzem.
Ez nem feltétlen mindig ilyen negatív, mint ebben a történelmi példában.
A hozzászólásokból nekem úgy tünt, hogy sokan a nem egyértelmüséget gyengeségnek vagy hanyagságnak fogják fel, pedig szerintem nem az. Erre kívántam rávilágítani.
Üdvözlettel,
Márta
M.Laurens2014. január 27. 01:58
@lilapetunia: Drága Márta!
Légy őszinte magaddal és velem: mikor vettem én a bátorságot, hogy bárkivel is gúnyolódjak.
Az persze igaz, hogy néha túllőhetek a humorizálással és ezért elnézésedet is kérem, mert tudom, hogy az írásaid mögött szakmai múlt és tudás van. Ezt természet szerűen tisztelem. De teljes komolysággal mondom, hogy az említett anyagokon kívül, (mint például: http://www.napturul.hu/letoltesek/beres_ genetika.pdf ) nem találtam semmilyen utalást ami összekapcsolná a fogalmat a magyar nyelvtannal. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs ilyen.
-
A széljegyzet alapjául szolgáló Magyar Nyelvtudományi Társaság pedagógusoknak szánt szakfolyóiratából beidézett írás, az egyik legalaposabb munka ami megjelent ebben a témakörben. A te általad említett felvetésre is meglelhető benne a válasz,
szerény véleményem szerint, az expresszivitás címszó alatt. De fenntartom a tévedés jogát, mivel nem tudom, hogy pontosan mire utaltál.
Üdvözlettel: Miklós
lilapetunia2014. január 27. 00:31
Válasz szah:
sajnos nem minden berendezésemen tudok minden magyar karaktert beütni, de úgy véltem, hogy egy hozzászólás az nem vers, némi jóindulattal meg lehet érteni.
Válasz Miklósnak: @M.Laurens
Sajnálom, hogy elgondolkodás helyett csak gúnyolódást idéztem elő,
üdvözlettel
Márta
M.Laurens2014. január 26. 23:37
Kedves Márta (@lilapetunia )!
Önnek tökéletesen igaza van, mert nem beszéltünk még a polimorfizmus mellett az agrammatizmusról, a nyelvi viszkozitásról, a költői eufémizmusról és még számtalan dologról aminek (szerény véleményem szerint) érintőleges köze sincs a három ponthoz. Habár létezik egy cikk ami a bukovinai székelyek kapcsán említi a finnugor nyelvcsalád populációiban a DNS és Y-kromoszóma polimorfizmusát, de ehhez én- bevallom őszintén- hatökör vagyok, ezért inkább nem bonyolódnék bele.
Meg kell vallanom, hogy egyéb utalásra nem leltem, ami a magyar helyesírást, és a polimorfizmust, különös tekintettel a három-pontokra, bárhol is említené. De! Fogékony vagyok mindenre, és ha tud valahol erre vonatkozó szakirodalmat, akkor szívesen elolvasnám, végül-is a jó pap is haláláig tanul. (Oszt mégis bután hal meg )
Nagy tisztelettel megköszönöm hozzászólását, és remélem, hogy akad aki rajtam kívül avatottabb a polimorfizmus verstani alkalmazhatóságának kérdéskörében. Én sajnálatos módon csak e kis széljegyzetre voltam képes a témakör kapcsán.
Tisztelettel és üdvözlettel: Miklós
szah2014. január 26. 23:04
lilapetunia: Látom, a hiányzó hosszú magánhangzók gondolatát sikerült maradéktalanul magadévá tenned ;)
lilapetunia2014. január 26. 22:36
Kedves Miklós!
Èn a mainstrean-mel ellentétesen szeretnék hozzászólni.
Szerintem van egy olyan funkciója is a három pontnak, amely nem szerepel az egyébként jónak tartott szakmai nyelvi leírásban.
Ez a funkció pedig véleményem szerint a polimorfizmus megengedése. Polimorfizmus, amely a szerzö szándéka szerint nem szükül le egyetlen lehetséges értelmezésre. Hasonlót érzek gyakran a szabad versben a vesszök hiányánál. (Amit sokan egyszerüen pongyolaságnak tartanak, s a gyakorlott lektorok szívesen "belejavítanak".)
Egy ettöl teljesen független kérdésnek tartom a "technika csodái" miatti jelenségeket a nyelvben. (sms rövidítések, hiányzó hosszú magánhangzók, stb.)
M.Laurens2014. január 26. 20:58
@szah: Tökéletesen igazad van, kijavítottam! :))
@judit.szego: Kettőtértek veled Judit!
A másik rettentően idegesítő és egyre terjedő szokás a"h.".
Van úgy, h. az agyamra megy. Íme néhány klasszikus, "bunkó" stílusban:
- Nem tudhatom, h. másnak e tájék mit jelent,...
- Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, h. melegednének az emberek.
( Szándékosan nem használtam idézőjelet,a szerzők iránt tiszteletből )
szah2014. január 26. 18:57
Miklós, az "egyetértek" egybeírandó ;)
judit.szego2014. január 26. 10:06
Kedves Miklós! Jómagamon is észrevettem, hogy pöttyözök...
Ám, ezentúl arcod meg fog jelenni, és nem teszem, csak ha muszáj.
Véleményem szerint, sajnos, nem ez a legnagyobb baj. Olvasom a hsz-eket, /leánykori nevén hozzászólás/, és elképesztő helyesírási hibák, ostoba rövidítések tömkelegét látom.
A pöttyöktől kissé bárányhimlős lesz a nyelv, de gyógyítható, az sms és internet nyelv, viszont, egyre kevésbé.
Érdemes elolvasni dr. Veszelszky Ágnes cikkét: Regény sms-ben címmel.
http://www.veszelszki.hu/regeny-sms-ben. html
M.Laurens2014. január 26. 01:54
@kovacsagi: bár magam is ellene vagyok a három pont nyakló nélküli alkalmazásának, de úgy gondolom, hogy egy versmoderátornak ezzel semmi dolga. A költői szabadság része a költői igénytelenség is, akár szándékos( pl. stílus paródia ) akár jó-szándékú tudatlanságból fakad. Ezek egyike sem ütközik semmiféle szabályzatba, vagy törvénybe.
-
Én hiszek az emberi hülyeség szabad és demokratikus gyakorlásában, (a költészet terén is) ha az nem ütközik sem erkölcsi sem társadalmi törvényekbe. Az egy más kérdés, hogy egy agyon pontozott verset az olvasók miként fogadnak, és egyáltalán megértik-e. Ez legyen a szerző gondja. Végül is egy moderátor nem állíthatja azt, hogy három pont "illetlenkedik" a gyermekek által is látogatott oldalon. ( mert ugyebár ki-ki azt gondol bele amit akar )
-
Én azoknak az igényes amatőröknek szerettem volna segíteni, akik igénylik a korrekt és nyelvtanilag is helyes megoldások visszaigazolását, amikkel bátran élhetnek, magyarázkodás nélkül. Végül-is, ha minden kötöttség nélkül akarnak verset írni akkor megtehetik azt központozás mentes szabad-vers formájában is, ami ugyan annyira lehet az olvasó számága gondolatserkentő, mint bizonyítéka annak, hogy a szerző az elemi helyesírási szabályokat sem ismeri.
-
Ezeknek a kérdéseknek az eldöntése az olvasóra van bízva, amit mi innen sohasem fogunk tudni befolyásolni. A képzőművészetben is képtelenség eldönteni, hogy egy absztrakt festő képes lenne-e egy élethű portrét festeni a négy paca plusz három vízszintes vonal helyett :)
M.Laurens2014. január 26. 01:49
@kovacsagi: bár magam is ellene vagyok a három pont nyakló nélküli alkalmazásának, de úgy gondolom, hogy egy versmoderátornak ezzel semmi dolga. A költői szabadság része a költői igénytelenség is, akár szándékos( pl. stílus paródia ) akár jó-szándékú tudatlanságból fakad.
-
Én hiszek az emberi hülyeség szabad és demokratikus gyakorlásában, (a költészet terén is) ha az nem ütközik sem erkölcsi sem társadalmi törvényekbe. Az egy más kérdés, hogy egy agyon pontozott verset az olvasók miként fogadnak, és egyáltalán megértik-e. Ez legyen a szerző gondja. Végül is egy moderátor nem állíthatja azt, hogy három pont "illetlenkedik" a gyermekek által is látogatott oldalon. ( mert ugyebár ki-ki azt gondol bele amit akar )
-
Én azoknak az igényes amatőröknek szerettem volna segíteni, akik igénylik a korrekt és nyelvtanilag is helyes megoldások visszaigazolását, amikkel bátran élhetnek, magyarázkodás nélkül. Végül-is, ha minden kötöttség nélkül akarnak verset írni akkor megtehetik azt központozás mentes szabad-vers formájában is, ami ugyan annyira lehet az olvasó számága gondolatserkentő, mint bizonyítéka annak, hogy a szerző az elemi helyesírási szabályokat sem ismeri.
-
Ezeknek a kérdéseknek az eldöntése az olvasóra van bízva, amit mi innen sohasem fogunk tudni befolyásolni. A képzőművészetben is képtelenség eldönteni, hogy egy absztrakt festő képes lenne-e egy élethű portrét festeni a négy paca plusz három vízszintes vonal helyett :)
szah2014. január 25. 20:07
kovacsagi: Ha helyesen használja, akkor nem.
petruchio: Más a chat vagy a skype, és megint más a Poet. Pláne, ha publikálsz, nem csupán blogolsz, fórumozol. Szerintem érted te ezt. Ilyenkor azt kell mondani: – Igazad van, elszúrtam... ;)
Molnar-Jolan2014. január 25. 19:28
Akkor Janow volt a töredezettségmentesítő :)
kovacsagi2014. január 25. 19:09
No, mit is tegyen a moderátor? :)
Gál János (Janow) (ex)moderátor kolléga anno tűzzel vassal irtotta ezeket a feleslegesen halmozott pontokat. Én is gyakran megteszem, ugyanakkor figyelembe kell venni a kulcsmondatot: "A három pont a befejezetlenségnek, a gondolat megszakításának, töredezettségének, valamint az elhallgatásnak a jele." - hogyan dönthetem el objektíve, hogy szándékos ez a fajta túlzott használat, avagy az eszköztelenség jele? Dönteni még akkor is nehéz, ha általában megvan a (magán)véleményem. Magyarán, ha adott szerző töredezettnek, megszakítottnak, befejezetlennek érzi magát: szabad-e őt kirángatni ebből erővel? ;)
M.Laurens2014. január 25. 19:02
@nemojano: Janó nem ér rötyögni !!! :))
nemojano2014. január 25. 18:56
:) :)
M.Laurens2014. január 25. 18:42
@Molnar-Jolan: Jolán kedves, manapság egyre kevesebb gyümölcsben vagy zöldségben van mag. Miért éppen a gondolatokban lenne több? Az újabb genetikai kísérletek bebizonyították, hogy gondolkodás nélkül is lehet értelmetlen élet :) Hát még mag nélkül... :)
Molnar-Jolan2014. január 25. 18:37
Igen, ilyen magvas hozzászólásokra gondoltam, Miklós :)
M.Laurens2014. január 25. 18:31
@Molnar-Jolan: :) No persze elképzelhető, de ha ezt szabályosan teszi...
----------------
– Jutott már eszedbe számtalan szebbnél szebb gondolat?
– …
- Ez mind?
-----------------
:))
BakosErika2014. január 25. 17:45
Sajnos beleesem ebbe a hibába én is, nagyon köszönöm, remek segítség Miklós, elmentettem. :)
Molnar-Jolan2014. január 25. 17:34
Aztán van még néhány sejthető jelentése is: mikor nincs az illetőnek mondanivalója, vagy nem biztos a dolgában, és nem akar színt vallani, de azért mégis oda pötyögi a három pontot, hogy jelezze, ő érti. :)
baramara2014. január 25. 17:27
Köszönjük, Miklós! Tényleg érdekes és hasznos tanácsokat hoztál... :)
kreativ552014. január 25. 16:43
Nagyon szépen köszönöm kedves Miklós, a hasznos tanácsokat.
Ági
petruchio2014. január 25. 16:37
@szah: én a három pontot nem a Miklós által leírt értelemben használom.....sokszor nem is három pont az.....a chat, vagy skyp esetében nem írásjelezek....helyette a pontsor jelenti, hogy vagy új gondolat jön.....vagy valami írásjel kellene....de a fene se keresi a tabulátoron.....ennyi...:)
szah2014. január 25. 16:11
Végre... elkelt már itt egy ilyen...
Kár, hogy a poetes lélek még ebből sem tanul.
petruchio: hiányzik a szóköz a három-pontjaid után...
petruchio2014. január 25. 15:48
@M.Laurens: köszönöm szépen...:)
M.Laurens2014. január 25. 15:43
Minden további nélkül, kedves Imre ! Örülök, hogy hasznos ez a kis széljegyzet!
petruchio2014. január 25. 15:37
Kedves Miklós...kérem az engedélyed, hogy ezt az anyagot így ahogy van felhasználhassam...(van egy 100 fő fölötti kis irodalmi csoportom és jó ha elolvassák). Köszönöm ha engedélyezed.
Üdv
Imre