Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ó TE TEST...
M.Laurens 2018. október 15. 14:35
Figyelem!
A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.
Köszönöm megtisztelő figyelmét!
M. Laurens
Ó TE TEST...
Ó te test, te test, mivé lettél már most!
Miféle fényre vágyott hiú álmod?
Mostanra: nyögve hurcollak magammal,
Mint holt angyalt, a hasztalan malaszttal.
Ám olykor este, az éji magányon,
Mikor önmagadra hagylak, az ágyon,
s a nagy univerzum érinti léted,
Mintha újraszületne: múlt reményed.
Hisz mi elmúlt, az nincs végképp elásva,
Mit magad mögött hagytál, nem rovásfa.
S csontjaidba temetett sok-sok emlék,
Kísértetként, olykor visszatér majd még.
Budatétény 2018. okóber 14.
Mygan2018. október 23. 07:44
:)
anci-ani2018. október 18. 18:52
Gyönyörű versed megható kedves Miklós!
Az idő múlásával visszamaradnak a tettek, a szép emlékek
és a remények...
Semmi sincs elásva, még van mit versekben feltárni... :))
Gratulálok szeretettel.
gosivali2018. október 17. 12:24
Szomorkás és reményteli is egyúttal a versed, Kedves Miklós. Szívesen olvastalak.
stapi2018. október 16. 15:25
Vissza bizony!
kevelin2018. október 16. 08:45
De jó gratulálok panasz megèrtès álmodozás szèp intelligens vers
Mikijozsa2018. október 16. 07:50
jót remekeltél gratula
szalay2018. október 16. 07:49
Ujabb remekmű részedről Miklós,
gratulálok öszinte szivvel
István
merleg662018. október 15. 21:36
Hisz mi elmúlt, az nincs végképp elásva,
Mit magad mögött hagytál, nem rovásfa.
S csontjaidba temetett sok-sok emlék,
Kísértetként, olykor visszatér majd még.
Így igaz! Szeretettel gratulálok remek versedhez!
Törölt tag2018. október 15. 21:28
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2018. október 15. 19:26
Törölt hozzászólás.