Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
LENNI SZAPPANFOLYÓ!
M.Laurens 2014. január 11. 15:52
M.Laurens
LENNI SZAPPANFOLYÓ
Mostanában nemigen járok vásárolgatni, főleg nem messze a lakhelyemtől, ezért maga a történet elég régi, a kilencvenes évekből való, amikor megnyílt az első fővárosi kínai-piac a Józsefvárosban.
A kispénzű emberek itt mindent megvásárolhattak, a zsebükhöz mért árakon. Mi mosószert és hajsampont szerettünk volna venni, mert akkoriban meglehetősen drága volt a sok flancos, márkás termék. Nekünk pedig megfelelt volna az olcsóbb is, mert a kamasz fiamra az asszony már alig győzte mosni a nadrágot, és a randik is mindig hajmosással hajbelövéssel kezdődtek. Így hát nézelődve, keresgélve lökdösődtünk a standok közötti szűk helyen. Az egyik soron végre megláttuk, amit kerestünk.
— Itt meg kell állnom egy pillanatra a fiatalabb olvasók kedvéért, tudni illik a történet idején, 1993-ban még a legtöbb háztartásban márkásabb, de hagyományos szappant használtak; legfeljebb a közintézmények és nyilvános helyeken találhattunk a mára már annyira elterjedt folyékony szappanokat. —
A bódé homályában apró töpörödött bácsika ült, valamit nyamnyogva hat vagy hét foga között. Egy darabig csak figyelt, majd fölállva, mosollyal arcán, barátságosan jött oda hozzám, és segítőkészen máris hadart, a polc felé mutogatva.
— Ocsóó! Nagyon ocsóó!
Mondanom sem kellett, hogy eddig én is eljutottam, de fogalmam sem volt, hogy a kisszék-hátán-balerina a csákós-gereblyével mit is jelenthet, ezért kezembe vettem egy flakont és ráböktem az ujjammal.
— Ez micsoda? — a közérthetőség kedvéért magamra böktem — Én lenni vásárló!
A kis kínai láthatólag erősen gondolkodott, hogy mit is akarok, majd vigyorogva megszólalt:
— Te nem lenyelni! Nem beléd kell rakod! Nem megenni, fúj!
Fújtam egy nagyot, ahogy mondta, nyeltem egyet, és újra nekifutottam a mutogatósdinak.
— Én vásárló! — böktem a mellkasomra. — Te kicsi kínai!
Erős bólogatással konstatálta, hogy eddig minden rendben van, tud követni.
— Ez pedig mifene? — böktem nagyot a flakonra.
— Ocsóó! Nagyon ocsóó! — jött szinte azonnal a válasz.
Mostanra már kezdtem azt hinni, hogy menten felrobbanok, de türelmes és kitartó ember lévén, újra nekifutottam a feladatnak:
— Én nevem vásárló… Tied név kínai… Ennek az izének — itt akkurátusan megráztam a flakont — a neve mifene?
Kicsit megszeppent a nagy böködés közben, és hívta a feleségét, aki készségesen végig bólogatta az immár négyesre bővült mutogatást: én, te, te-feleség, mifene. Az asszony igen bölcs lehetett, mert percekig csak mahjongozott a szavakkal a kontya alatt. Láthatólag ott hordta a család összes tehetségét és vélhető nyelvtudását. Végül felderült:
— Ááá, mifene neve! — s bólogatott, hogy a megfejtés elkészült. — Mifene lenni Jiencsi-féncáo.
No, ettől sokkal okosabb lettem. Nem elég, hogy elolvasni sem tudtam, de most-már kiejteni sem. Kétségbeesésemben kezdtem visszatenni a polcra a sűrű pasztaszerűvel töltött flakont. Az asszony látva a mozdulatot, ami láthatólag az üzlet meghiúsulásával fenyegetett, nagy hirtelen mellém lépve megszólalt:
— Jiencsi-féncáo-mifene lenni száppánfolyó — és bájosan mosolygott rám az óriási nyelvtudása mögül.
— Szappanfolyó? — kérdeztem rá még egyszer. — Olyan, mint mondjuk a Jangce? — közben kezemmel hullámokat rajzoltam.
— Ígén , ígén. Jiencsi-féncáo-mifene-száppánflyó-Jangce. Az lenni mi mondol. De ocsóó!
Az asszony mosolygott, és ujjaimat rázárva a flakonra, odakiáltott a férjének:
— Mifene szapanfolyó fizetkettóó! — kiscsit közelebb hajolt, és fülembe súgta — De te most kapol tolem három! — és rám kacsintott.
M.Laurens2015. február 27. 16:21
@anci-ani: @Perzsi.: Köszönet az olvasásért, habár nem egyidőben :)
Perzsi.2015. február 27. 14:48
Remek, jót nevettem:-) Nyelvtanár lettél Miklós, és az első szó, amit megtanítottál kicsi Kínaiaknak = mifene:-))))) Tetszik a humorod:-)
anci-ani2014. január 16. 09:30
Nagyon jót szórakoztam a "szappanfolyón"!!!
a végére mifene...mégis kiderült! :))))
M.Laurens2014. január 13. 18:05
@Pera76: :)
@Clare: Köszönöm szépen Kiára !
@jagosistvan: Köszönöm, hogy olvastál !
@baramara: jobb mint a tökös mákos ? :D
@Moladori: ;)
@Mikijozsa: Örülök, hogy tetszett a történet !
@Ernest: Ja-ja! És a kép felett ez állt WANTAED ? :-))
Ernest2014. január 13. 13:53
Kedves Miklós!
Eztetet az írást mááá olvastam a Józsefvárosi piac bejáratán kiplakátolva a fényképeddel, jóóó lett! :)
Baráti Üdv : Őrni
Mikijozsa2014. január 12. 13:58
Nagyon jó, nagyon tetszett, igazán érdekes, gratulálok
Moladori2014. január 12. 11:30
:D
baramara2014. január 11. 23:02
Nagyon jó kis történet!:)
jagosistvan2014. január 11. 22:17
Jó lett. :)
Törölt tag2014. január 11. 22:01
Törölt hozzászólás.
Pera762014. január 11. 18:50
:)
M.Laurens2014. január 11. 18:17
---------------------------------------- -----------------
@Paula.S.Tizzis: @gabakka: @t.buga: @Kicsikinga: Köszönet az olvasásért !
Egy mai hír szerint, csütörtökön véglegesen bezár a piac.
Ha így lessz , akkor ezzel egy korszak le is zárul a Józsefvárosiak életében, és ez az írás kordokumentummá válik. :-)
---------------------------------------- ------------------
Kicsikinga2014. január 11. 18:03
Csuda jól írtad meg, mint egy filmet, úgy láthattam!
t.buga2014. január 11. 16:52
Remek történet! A legtöbb kínai árus nagyon vicces tud lenni.
Törölt tag2014. január 11. 16:26
Törölt hozzászólás.
Paula.S.Tizzis2014. január 11. 16:00
Nagyon jó kis történet, láttalak benneteket:-))))) Nálunk is volt ilyen jó kis piac, Székesfehérváron, és van egy-két kellemes emlék. Nyelvi különbözőségek ellenére is, milyen sokáig virágzott ez a fajta piac. Szép hétvégét:-)