M.Laurens • Blogja

Figyelem! 

A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért  tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő  dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.

Köszönöm megtisztelő figyelmét!

M. Laurens

FELEDD AZT KI GYÁVA

Azt mondtad egykoron: én vagyok a csúcs.

Elérhetetlen, mi megmászásra vár.

Most ajtó van közöttünk és rajta zár,

Elveszett mára már a mennyei kulcs.

Féltem a léttől és a bűntől mi sújt,

Eldobtam mindazt, ami teherrel jár,

S elfeledtem örökre, mi hazavár.

Miattam gyertyát, soha többé ne gyújts.

Ne várj többé az ablakodnál állva,

Zárd be ajtód, hadd maradjon kint a múlt,

Feledd el azt, aki ennyire gyáva:

Kiért szíved, egykoron lángba borult.

Legyen hát ajtó közöttünk, s rajta zár,

Hadd feledjen örökre: ki hazavár.

Budatétény 2020. szeptember 24.

(szófeladvány nyomán)

Figyelem! 

A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért  tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő  dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.

Köszönöm megtisztelő figyelmét!

M. Laurens 

BÜSZKE PARIPÁK KÖZT...

Karom gyenge, lábam roskatag s fáradt,

a mosoly is már régen arcomra száradt,

s vagyok immáron önmagam árnyéka,

aligha költő, csak elfáradt poéma.

S poémának is csak fölös gyökere,

büszke paripák közt: egy kehes gebe.

Budatétény 2020. augusztus 4.

Figyelem! 

A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért  tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő  dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.

Köszönöm megtisztelő figyelmét!

M. Laurens

VALAMI NAGY-NAGY

Valami nagy-nagy

Melegségre kéne lelni.

Valakit végtelenül-nagy

Szeretettel átölelni.

Valami nagy-nagy

Csoda kéne, mi összeköt,

Hogy mindannyian átéljük,

Szíveinkben az örömöt.

Valami nagy-nagy

Kéz kéne, mi felráz minket,

Vagy egy leküzdhetetlen vágy,

Szeretni testvéreinket.

Valami nagy-nagy

Igazság létezik abban,

Hogy örökre elveszítjük

Emberségünk: a haragban.

Budatétény 2020. Június 13

(József Attila nyomdokain, illő alázattal.)

M. Laurens

A HATVANNYOLCADIKRA

 Ismét egy évvel öregebben!

De szeretnék harminc lenni,

Sok szép leányt megkergetni,

Nagy peckesen járni kelni,

S hat forintért Bak sört venni.

Míg a söröm iszogatnám,

A muszklimat mutogatnám,

Dicsekednék minden jánynak,

Mekkora van Miklóskának.

Budatétény 2020. Április 21.

József Attila bocsássa meg nekem!

Figyelem! 

A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért  tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő  dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.

Köszönöm megtisztelő figyelmét!

M. Laurens

ÁBRÁNDJAIM

Oly nagyszerű felhők fölött szállni,

S ábrándjaim angyalává válni.

Hogy viseljem e nagy angyalságot,

E hatalmas égi szabadságot?

Oly magányos lenn a földben lenni

Kísérteni sem ül mellém senki,

Hogy éljem meg e nagy némaságot,

Ezt a bezárt, setét, rút világot.

Ködbe vesznek köröttem az árnyak,

Nem suhognak már az angyal szárnyak.

Ábrándjaim elvesztek örökre,

Boldogságom lehullott a földre.

Budatétény 2020. Április 06.

( Czóbel Minka nyomán )