M.Laurens • Blogja

Figyelem! 

A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért  tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő  dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.

Köszönöm megtisztelő figyelmét!

M. Laurens

KÉT MÉTERRE EGYMÁSTÓL

 Hemzseg az utca, a vének rohangálnak,

a fiatalok szerint, csak egyhelyben járnak.

Én is állva rohangálok, várok a soromra,

Mert...

a patikus jóember, sohasem goromba.

- Mi kéne bátyám? - szóla hozzám,

- Jaj fiam, ha én azt most tudnám!

Jöttem világot látni e védett korban,

Mert...

otthon rémüldözni, már meg se kottyan!

Jól el vagyok én itt kilenctől délig,

bár a puttonyom már telivan félig.

Mert...

Kis pirula nagy pirula kencefice,

Cavinton nélkül már,

a fene se tudja, miért jöttem ide.

No sebaj, majd jövök holnap is

pontban kilenctől délig,

hátha addig rájövök mit rettegjek én itt.

Mert...

Hemzseg az utca, a vének rohangálnak,

kétméterre egymástól, jó-sorsukra várnak.

Budatétény 2020. Június 7.

M. Laurens

KARANTRÉM

Megnyitott a karantén,

Benne a sok karantrém.

Ki karon fogva fűvel-fával,

Pofán röhög fogsorával.

Karantén-karantén,

Benne a sok karantrém.

Zárva ajtó szegzett ablak,

Üres már a kerti paplak.

Nincsen puszi drága Sára,

bezárt minden ima mára.

Nincsen más, csak karantén,

Benne a sok karantrém.

Terjed a sok rémhír mára,

Párásodik minden száj ma.

S bankrablóként falnál kúszva,

Osonunk ki, maszkba bújva.

Karantén-karantén,

Benne a sok karantrém.

He elmúlik a karantén,

Benne a sok karantrém,

Csókolózunk fűvel, fával,

s vigyorgunk majd két pofával.

Budatétény 2020. Május 16.

Figyelem! 

A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért  tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő  dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.

Köszönöm megtisztelő figyelmét!

M. Laurens

ÖNKÉNTES KARANTÉNBAN MAGAMMAL

Én:

Hogy van maga bennem?

Már rég ültünk le így ketten

Már épphogy majdnem elfeledtem.

Magam:

Köszönöm kérdésem megvagyok!

Valóban régen láthatott,

Maga: ki szintúgy én vagyok.

Én:

Hát igen! Ritkán nézek manapság tükörbe,

Nem mintha bajom lenne belőle,

De szemtől szembe magammal:

Hátrább kissé az agarakkal!!

Magam:

Netán fél attól, amit a tükörbe lát?

Előhozza talán minden baját?

Látja azt a petyhüdt tekintetet,

Mit elviselni is alig lehet?

Én:

Na, ne személyeskedjen Magam!

Az Ön szarkazmusa begyembe van.

Mindenben csak engem láttat,

Nem veszi észre, hogy ez csak látszat?

Magam:

Ön nem változott semmit sem kedves Én,

Ritka Szamár maga, e földtekén.

Lassacskán már kihalóban lévő fajta,

Akárcsak fán az égi manna.

Én:

No, vesszen már el maga bennem!

Nem férünk meg egyetlen bőrben, ketten.

Hagyjon békén oszt jónapot!

Jobb, ha magamban csak Én vagyok!

Budatétény 2020. Április. 01.

A szerző előhangja: Szinte hihetetlen, de semmit sem kopott ennek az írásnak az éle, pedig eltelt azóta 6 év. :)

NEMZETI HUMORBOLT

(kabaréjelenet)

— Jó napot kívánok!
— Jó napot!
— Mondja, aranyoskám, van magának humora?
— Milyent kíván a kedves vevő polgártárs?
— Nem is tudom…
— Népi humort, netán valami igazán magyarosat?
— Nem is tudom…
— Ha esetleg kicsit márkásabbat akar…
— Akarjak?
— Ahogy a polgártársnak tetszik, nálunk kérem a vevő az úr!
— Jó! Khm… Angol humoruk van?
— Azt sajnos csak euróért tudunk adni!
— És oroszt?
— Sajnos azt is csak euróért.
— Jó! Akkor legyen forintért: Magyar, erős és keserű!
— Keseregni akar a kedves vevő olcsó forintért?
— Erősen!
— Sajnos az per momentán elfogyott.
— Akkor mondja, milyen van?
— Mostanában?
— Mostanában!
— Siralmas.
— Köszönöm azt nem kérnék, mert már vettem belőle odaát; a Nemzeti Siralomboltban!

( Pest-Buda 2014. január 15.)

FIGYELEM! Az írás komoly egészségügyi kockázatokkal jár, úgymint agyroham, epilepsziás görcsök, esetleg maradandó elmekárosodás. Az írás alkotója, semmilyen felelősséget nem vállal, ha mégis elolvasod! 

M. Laurens

HOL-VOLT, HOL-NEMVOLT MESE

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Kettő! No, de nem csak olyan egyszeri kettő, hanem "Egy", Kettő!

Mondták is gyakran, hogy: „Egy, kettőre itt is van". Persze nem mindig volt ott éppen kettőre, akadt olyan

eset is, hogy hol-nem. No, de nem olyan hamarjában nem, csak amolyan komótos-félleképp, a háromra.

Szóval, hogy egyik szavamat a másik kettőbe ne öltsem, ez az Egy-Kettő, olykor úgy eltűnt, hogy volt, hogy

nem volt éppen hol. Volt, hogy csak másfél volt, és az is csak ceruzában volt. - Ha éppen volt! - Mert olykor

úgy is volt, hogy még a másfél sem volt, csak a hűlt helye. Ilyenkor viszont volt sok-sok hol-nemvolt. Hogy

mikor azt még csak-csak meg tudnám mondani nektek, de a "hol"-t, azt nemigen. Mondjuk elsőre nem, de

másodikra...

Mondjuk másodikra sem, de ez a mese szempontjából lényegtelen, mert: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer

egy Kettő! No, de nem csak olyan egyszeri kettő, hanem "Egy", Kettő! Mondták is gyakran, hogy: „Egy

Kettőre itt is van". No, de nem olyan hamarjában, csak amolyan komótosféleképp, mint az én mesémben az:

"itt a vége, fuss el véle." De nem olyan hirtelen-hamarjában, hebrencsmód, neem ... csak amolyan

komótosféleképp, öregesen, hogy fogyjék az idő, emígyen, haszontalanul...

Pest-Buda 2016. Augusztus 25.

Utószó: Sajnos nem volt agymenés kategória, de ha végig olvastad és nem akarsz agyonütni, megfojtani,

vagy megkergetni a monitor körül, akkor a barátom vagy örökre!!