Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
JÁTSZOTTAM A GONDOLATTAL
M.Laurens 2015. június 26. 11:27
Figyelem!
A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő dátum jelzi. Ezért tovbb publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.
Köszönöm megtisztelő figyelmét!
M. Laurens:
JÁTSZOTTAM A GONDOLATTAL
demencia szindróma
Régen játszom egy gondolattal,
Ő is rég játszik már Énvelem,
néhanap elbújik előlem,
és mindhiába keresem.
Gyermekkorunktól együtt voltunk
– a vidám Gondolat, no meg Én –,
és boldogan éltünk akkor rég:
ezen a szép kerek földtekén.
Én gyanútlan gyermek voltam még,
Ő pedig, tiszta és egyszerű...
Az élet nem volt túl komplikált,
most visszanézve: csupa derű.
Ifjak, majd szerelmesek lettünk,
s a gondolat kacagva repült,
virágról virágra suhanva,
mint lepkék szárnya: szétterült.
Színes volt, sziporkázón tarka,
ajka édeskés nedű,
két csók között életet falva:
gyönyörű volt, oly gyönyörű!
De eljöttek a mindennapok.
Feleség, munka, otthon, gyerek.
Egyik nap jött a másik után,
éltünk mint az átlag emberek.
Ám Ő, végig ott bujkált bennem,
hívogatott játszani újra meg újra.
És játszottunk is papás-mamást
a napnak végén: ágyba bújva.
Így múltak évek, évtizedek,
kirepült a gyermek, a család,
a gondolat is komorrá vált:
olykor hamis, néha csalárd.
Végül két öreg lélek maradt:
egy férj és egy feleség.
A gondolat is velük öregedve
oly íztelen és rágós lett; mint a
só és fog nélküli: filléres ebéd…
Régen: játszottam a gondolattal…
Ma: nem játszik már Ő velem.
Nem bújik el, kacagva rajtam:
mert fél, hogy mindörökre feledem.
Pest-Buda 2015. június 13.
kovycs592015. június 28. 11:12
Miklós barátom: messze van az még, talán el sem jön soha,
nem lehet a sorsunk ilyen mostoha,
ha mégis kopogtat a "demencia"
marad ez a vers ami egy csoda.
Remek versedhez szeretettel gratulálok.
Laci
anci-ani2015. június 27. 20:49
A "demencia" még nagyon messze, remek verseid bizonyítékok erre!!! :))
Varázslatos versed öröm volt olvasni! a múlt és jelen paramétereivel igazán káprázatos képeket festettél kedves Miklós!
Óriási, lenyűgöző!!!
Perzsi.2015. június 27. 12:11
Juj Miklós!
Demencia? Na ne.... :-))))
Szeptemberben bevezetik az új helyesírási szabályzatot. Akkor meg fog emelkedni a demenciában szenvedők száma. :-) Én leszek az első áldozata. :-) Miért húzza alá a demencia szót a rendszer? Lehet, már most abban szenvedek? :-)))
Mygan2015. június 26. 20:08
:)
M.Laurens2015. június 26. 14:34
---------------------------------------- ------
Elnézéseteket kell kérnem, de egy technikai hiba miatt az alcím eddig nem látszott ( fehér a fehéren ),
pedig fontos adaléka a versnek, és egyben magyarázó alcím.
Talán így érthetőbbé válik a gondolat.
/ Miklós /
---------------------------------------- -----
Törölt tag2015. június 26. 14:26
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2015. június 26. 14:17
Törölt hozzászólás.
M.Laurens2015. június 26. 14:16
@Törölt tag: Kedves Vivien! Idővel te is rájössz majd, hogy az életben minden szár esetből, jó ha egy féltucatot vagy képes befolyásolni. A korral való haladás nem a befolyásolható kategória, de kell hozzá némi méltóság és előrelátás, hogy elfogadjuk az elfogadhatatlant. A minap néztem meg Stephen Hawking életrajzi filmjét. Nagyon megfogott, és bizonyosan hozzájárult a vershez is bizonyos fokig.
A film itt megnézhető: http://vidto.me/38rjuvzrming.html
M.Laurens2015. június 26. 14:04
@Perzsi.: Bizony az! :)
M.Laurens2015. június 26. 14:04
@baramara: Mara drága, ez is az életünk része, és néha bizony elgondolkodunk rajta, mi lesz majd ha... !!!
Törölt tag2015. június 26. 13:23
Törölt hozzászólás.
Perzsi.2015. június 26. 13:02
Elgondolkodtató...
baramara2015. június 26. 12:59
Drága Miklós! Ezt nagyon átéreztem... (de te mindig olyan vidám vagy! lécci olyan írj!)